Eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy egy szupernóvává váló csillagból valóban neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz, egy amatőr csillagásznak köszönhetően azonban most már van.
Régóta elfogadott elmélet a tudományban, hogy ha egy csillag szupernóvává válik – vagyis élete utolsó pillanatában gyakorlatilag felrobban – akkor vagy fekete lyuk, vagy pedig neutroncsillag lesz belőle. Ezek extrém sűrűségű kompakt objektumok; egy teáskanálnyi a neutroncsillag anyagából akkora súlyú, mint egy hegy, a fekete lyuknak pedig olyan erős a gravitációja, hogy semmi sem menekülhet el előle, még a fény sem.
Eddig azonban ezt a folyamatot csak a számítások és szimulációk igazolták. Nemrég azonban két csillagászcsoport közvetlen bizonyítékot talált arra, hogy amikor egy csillag szupernóvává válik, neutroncsillagot vagy fekete lyukat hagy maga után – írja az IFLScience.
2022 májusában Berto Monard dél-afrikai amatőr csillagász felfedezte az SN 2022jli jelű szupernóvát, aminek fénye a 75 millió fényévre lévő NGC 157 spirálgalaxisból származott. A két csapat azonnal elkezdte tanulmányozni az eseményt, és arról számoltak be, hogy ahogy a szupernóva fényereje csökkenni kezdett – ahogy az várható volt – periodikus – 12 naponta változó – kivilágosodást és halványulást mutatott. Thomas Moore, a belfasti Queen’s University tudósa szerint ez az első alkalom, hogy a szupernóva-fénygörbében ismétlődő rezgéseket észleltek.
Ez a viselkedés arról árulkodott, hogy a szupernóva valamit hagyott maga után. Egész pontosan két valamit. Kiderült ugyanis, hogy a szupernóvává vált csillagnak volt egy társa, ami túlélte a robbanást, és tovább keringett a csillag helyén maradó objektum körül. Moore és csapata nem tudta megmondani, hogy mi okozza ezt a viselkedést, ám Ping Chen, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet tudósa csapatával együtt hidrogéngáz és gamma-sugarak időszakos mozgását észlelte a rendszerből.
Ez elég volt ahhoz, hogy kozmikus kép feltárja a hátramaradt kompakt objektumot. A társcsillag a szupernóvává vált csillag kilökött anyagának egy részét magába szívta, így nagyobb égitestté vált. Most a szupernóva által hátrahagyott objektum áthalad ezen a felduzzadt légkörön, és amikor ez megtörténik, akkor ellopja az anyag egy részét, amely során sok energia szabadul fel. Jelenlegi ismereteink szerint ilyet csak egy neutroncsillag, vagy egy fekete lyuk tud okozni.
Valami óriásit robbant 2 milliárd fényévre a Földtől, a tudósok sem értik pontosan, mi történt
A Napnál több százmilliárdszor fényesebb robbanás történt egy galaxisban, a fényessége azonban gyorsabban elhalványult, mint amire számítani lehetett.
Moore tanulmánya néhány hónappal ezelőtt jelent meg a The Astrophysical Journalban, míg Chen és társainak publikációját minap hozta le a Nature.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.