Mintegy 35 olyan baktériumfajt fedeztek fel svájci kutatók, akik a Bázeli Egyetemi Kórház betegeitől vett mintákat elemezték. Ezek között olyan is akad, ami klinikai szempontból releváns, így a jövőben jobban megérthetjük a fertőzéseket, illetve hatékonyabbá válhatnak a kezelések is.

A BMC Microbiology című tudományos lapban megjelent publikáció szerint Daniel Goldenberger, a kutatás vezetője és csapata 2014 óta gyűjtenek és elemeznek mintákat. Ez idő alatt összesen 61 ismeretlen bakteriális kórokozót tanulmányoztak, amelyek különböző betegségeket okoztak – összegez az IFLScience.

A baktériumgenomok szekvenálása azonban nehézkesnek bizonyult: a hagyományos módszerek nem hoztak eredményt, így a csapatnak viszonylag új módszerhez kellett fordulniuk. Ezután egy algoritmus segítségével hasonlították össze a kapott szekvenciákat az ismert törzsekkel, ami oda vezetett, hogy 35 új baktériumfajt fedeztek fel.

Flickr/IBM Research

Ezek közül 27 volt olyan, a mit mélyszöveti mintákban, vagy vérben sikerült azonosítani. Ezek között hét olyat találtak, ami fertőzést okozhat az emberben, míg a fennmaradó 26-ot a „nehezen azonosítható” kategóriába sorolták.

Az újonnan azonosított fajok többsége két nemzetségbe tartozott: hat a Corynebacterium, öt pedig a Schaalia nemzetségbe. A két nemzetség számos faja megtalálható a bőr természetes mikrobiomjában és a nyálkahártyában. Ez az oka annak, hogy gyakran alábecsülik őket, és kevés a kutatás velük kapcsolatban – véli Goldenberger. A szakember szerint ugyanakkor ha bekerülnek a véráramba, akkor veszélyt jelenthetnek az egészségünkre.

Kiderült, hogy a baktériumok is emlékeznek

Az austini Texasi Egyetem biológusai egy új kutatás során többgenerációs emléket fedeztek fel az Escherichia coli rajzásos mozgékonyságában. Azt találták, hogy az E. coli sejtjeinek vasszintjét használja a különféle viselkedésekről szóló információk tárolására, amelyek aztán bizonyos ingerekre reagálva aktiválhatók.

A kutatók figyelmét ugyanakkor egy másik baktérium is felkeltette, amit a nehezen azonosítható csoportba soroltak, és amit egy páciens hüvelykujjánál találtak meg, amit megharapott egy kutya. Ezt először egy kanadai tudóscsoport azonosította 2022-ben, szintén macska- és kutyaharapásból.

A svájci kutatók tovább folytatják a minták gyűjtését és elemzését. Azt remélik, eredményeik segíthetnek leküzdeni az olyan bakteriális fertőzéseket, amelyek pontos kiváltó okát egyelőre nem ismerjük teljesen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.