1984 óta tudjuk, hogyan néz ki közelről a Szaturnusz, ugyanis ekkor haladt el mellette a Voyager–2 űrszonda, amely elképesztő felvételeket készített az égitestről. Amellett, hogy a bolygó gyűrűiben hullámokat észlelt a szonda, furcsa, sötét küllőket is rögzített. Ezeket a jellemzőket később a Cassini űrszonda is megörökítette, és a NASA Hubble űrteleszkópja is több felvételt készített már róluk annak érdekében, hogy a NASA tudósai jobban megérthessék a küllők keletkezésének okát – írja az IFLScience.

A Szaturnusz gyűrűiről sokáig úgy gondolták, hogy kizárólag a gravitációs erők hatására jöttek létre. A B-gyűrűben talált küllők létezése azonban nem magyarázható meg ezzel.

További furcsaság, hogy a sötét küllők nincsenek folyamatosan jelen, de egy darabig mindig ott vannak a Szaturnusz körül. Ugyan kicsinek tűnnek, szélességük és hosszúságuk nagyobb lehet, mint a Föld átmérője.

A Hubble megfigyeléseinek köszönhetően most már azt is tudni, hogy a küllők sűrűsége a Szaturnusz évszakaival változik, és gyakrabban jelennek meg, amikor a bolygón nyár van. Amy Simon, a NASA tudósa szerint ahogy közeledik a bolygó a nap-éj egyenlőséghez, úgy láthatunk egyre több küllőt.

Megfejthették a Szaturnusz gyűrűinek titkát

A Cassini űrszonda által 2004 és 2017 között rögzített adatokat felhasználva olyan forgatókönyveket állítottak fel amerikai és brit tudósok, amelyek magyarázatot adhatnak arra, miként alakultak ki a Szaturnusz jellegzetes gyűrűi.

A küllők létére magyarázatot kereső vezető elmélet szerint elektromágneses kölcsönhatásokhoz kapcsolódnak, mivel a Szaturnusz magnetoszférájával majdnem egyidejűleg keringenek.

A Szaturnusznak 29,4 földi évre van szüksége ahhoz, hogy egy teljes kört tegyen a Nap körül. A Földhöz hasonló dőlésszöge miatt ez hosszú, körülbelül hét éven át tartó telet és nyarat jelent a bolygó egyes részein. Az elmélet szerint amikor a gyűrűk jobban meg vannak dőlve a Nap felé, a Szaturnusz mágneses terét bombázza a napszél, ami elősegíti több küllő kialakulását.

A tudósok azt gyanítják, hogy a napszél és a mágneses tér közötti kölcsönhatás jeget vagy port kavar a gyűrűk fölé, így alakítva ki a küllőket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.