Sokszor figyelmeztettek már az internetezés káros mentális hatásaira, például hogy jelentős mértékben hozzájárul a szorongáshoz, azonban az Oxfordi Egyetem kutatói állítják, nem kell ilyesmtől tartani. És igazán nem mondható, hogy nem volt alapos a kutatásuk: 168 országban, közel két évtizeden át vizsgálódva, aprólékosan elemezték a pszichológiai jólétre és a mentális egészségre vonatkozó adatokat a nethasználattal kapcsolatban – írja a Stack Diary.

A szakemberek a Clinical Psychological Science című szakfolyóiratban közölt tanulmányukban arra az eredményre jutottak, hogy annak ellenére, hogy sokan félnek attól, hogy az internetes technológiák, beleértve az okostelefonokat és a közösségi médiát, károsak a mentális egészségre (különösen a serdülők körében), valójában csak kismértékű és következetlen változásokat lehet megfigyelni. Ez pedig ellentmond annak a riasztó nézetnek, hogy az internetezés jelentős mértékben hozzájárul a pszichés szorongáshoz.

A kutatók a pszichológiai jólét három kulcsfontosságú jellemzőjét, az élettel való elégedettséget, a pozitív és a negatív tapasztalatokat értékelték az egy főre jutó internethasználók és mobil szélessávú előfizetők körében. A mintában több mint kétmillió, 15 és 89 év közötti egyén szerepelt, széles és változatos betekintést nyújtva a globális népességbe. A 2005-től 2022-ig tartó tanulmány részletes longitudinális elemzést tett lehetővé, betekintést adva a trendekbe és az idők során bekövetkező változásokba.

Az internetes technológia elterjedtsége és a jólét közötti kapcsolat vizsgálata során a kutatók nem találtak lényeges bizonyítékot arra, hogy a megnövekedett internethasználat előre jelezte volna a jólét változásait. Ez igaz volt az egy főre jutó internetezőkre és a mobil szélessávú előfizetésekre egyaránt. Lényegében az internet elterjedésének növekedése nem állt összefüggésben a pszichológiai jólét hanyatlásával.

Megkérdezett 15 ezer magyart az NMHH, kiderült, mitől félünk a legjobban az interneten

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Scores Group kutatócég segítségével mintegy 15 ezer fős mintán végzett kutatást azzal kapcsolatban, hogy milyen az internet magyarországi megítélése. A kutatásból kiderült, hogy mi mindentől félnek a hazai felhasználók, és az is, hogy mi az, amivel találkoztak is már a böngészéseik során.

A tanulmány foglalkozott az internettechnológia különböző országokra és demográfiai csoportokra gyakorolt hatásával is. A nemzetek között egyfajta eltérést figyeltek meg, ami azt jelzi, hogy az internet hatása a jólétre nem egységes globálisan. Viszont az életkor és a nem szerinti elemzés nem tárt fel egyértelmű mintákat vagy bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák azt az elképzelést, hogy a fiatalokat, különösen a fiatal nőket aránytalanul érinti negatívan az internetezés.

A kutatók a mentális egészségre is kiterjesztették a vizsgálatukat: 2000 és 2019 között 202 országban elemezték a szorongás és a depresszió arányát. Eredményeik megfeleltek a jóléti tanulmányénak: a mentális egészség aránya csak egésze kis mértékben változott világszerte, azaz nem találtak egyértelmű kapcsolat az internetes technológia elterjedésével.

Megállapításaik következményei jelentősek. Azt sugallják ugyanis, hogy azok a narratívák, amelyek az internet mentális egészségre és jólétre gyakorolt jelentős negatív hatásáról szólnak, nem állják meg igazán a helyüket. Bár a tanulmány elismeri, hogy az egyéni tapasztalatok változhatnak, az általános globális trendek nem támasztják alá azt az elképzelést, hogy az internet a pszichológiai egészség egyetemes károsítója volna.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.