Ezt az elsőre elég hihetetlennek ható megállapítást a PNAS folyóiratban fejtették ki a kutatók. A kísérlet során a víz hidrogélben volt, és mint arra a szakemberek felfigyeltek, annak ellenére, hogy nem volt meg a megfelelő mértékű termikus energia a párolgáshoz, az mégis egészen sebesen végbement – az elméleti maximumnál kétszer-háromszor gyorsabban.

A kutatók szerint a fény a párolgást is elindíthatja, azáltal, hogy kölcsönhatásba lép a vízfelszínnel – hő nélkül. Ami a hidrogélt illeti, a szakemberek úgy vélik, nem csak ezzel, hanem más szcenáriókban is megindulhat a fény által indukált párolgási folyamat.

Szokatlan jelenséget figyeltek meg kutatók a buborékoknál

Eddig azt feltételezték, a buborékok hártyájának hőmérséklete megegyezik a környezetükével - most azonban felfedezték, hogy annál sokkal hidegebbek lehetnek.

Természetesen adja magát a kérdés, hogy ez az egész a gyakorlatban mégis miféle megközelítésből lehet majd hasznos. Erre is megvan a válasz: a víz sótalanításában, tehát például a tengervizet ivóvízzé alakító eljárás során. Ez alapvetően igencsak drága művelet.

A sótalanítás alapvetően a víz elpárolgásán alapszik, a folyamat során lecsapódó víz ugyanis már iható. Ez akár olcsóbbá és egyszerűbbé is tehető, ha nincs szükség hőre, csak fényre – de potenciálisan még sok területen lehet hasznosítható a felfedezés. A kutatóknak azonban még jobban meg kell érteniük ezt a folyamatot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.