Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier érdemelte ki idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.
A 2023-as fizikai Nobel-díjat egyenlő arányban megosztva kapja Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus, Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó francia fizikus – jelentett be kedd délelőtt Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára. Az indoklás szerint a tudósok az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikkel érdemelték ki az elismerést.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán osztoznak, ami fejenként mintegy 122 millió forintnyi pénzt jelent.
A fizikai Nobel-díj kihirdetésére egy nappal azután került sor, hogy az orvosi Nobel-díj bejelentésén az mRNS technológia úttörői, Karikó Katalin és Drew Weissman neve hangzott el.
Miről van szó?
A keddi bejelentés tárgyát képező attoszekundumos fizika a másodperc milliárdszor milliárdod része alatt zajló történésekkel foglalkozó tudományág. Az attoszekundumos fizikával jól vizsgálható az elektronok viselkedése, így hozzásegíthet a molekulák szerkezetváltozásainak értelmezéséhez.
Az itt kapott eredmények révén új orvosi képalkotó eljárások születhetnek, és a molekuláris szerkezetváltozások jobb megértése a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat.
Ki az a Krausz Ferenc?
Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
A Magyar Tudományos Akadémia korábbi közlése szerint Krausz Ferencnek már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben.
A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.
Ezzel Krausz professzor először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több tudományos intézményben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. A lézerközpontban még 2014-ben néztünk szét, hogy kiderítsük: mégis mire jó Európa egyik legmenőbb kutatóhelye?
Ki Krausz Ferenc, Magyarország legújabb Nobel-díjasa?
Már korábban is számos elismerést szerzett Krausz Ferenc, aki már évtizedek óta dolgozik a fizika területén: egyebek mellett az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, még a 2000-es évek elején.
Munkássága révén Krausz Ferencet már 2015-ben is a fizikai Nobel-díj esélyesei között tartották számon.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
