Hogyan képesek a macskák látszólag meghazudtolni a fizika törvényeit, és szédítő magasságokból leesve is a talpukra érkezni? És mi az a kritikus pont, ahonnan nagy valószínűséggel már nem úsznák meg ép bőrrel a zuhanást?
A Birminghami Egyetem tudósainak most először sikerült modellezniük, miként néz ki a fényt alkotó részecske. Eredetileg nem ez volt a céljuk, így dupla sikernek örülhettek.
Amerikai kutatók szerint sikerült egy olyan modellt kidolgozniuk, aminek köszönhetően a szuperkondenzátorokat gyorsabban lehet feltölteni és az energiát leadni is.
Amon Yariv amerikai fizikus hetven éven át tanulmányozta a hullámok tulajdonságait, így rögtön felismerte, hogy egy újfajta jelenségbe botlott a fürdőszobájában.
Kínai kutatóknak sikerült szimulálni John Hubbard brit fizikus 1963-as modelljét, ami az elektronok mozgását írta le. Az eredmény több szempontból is áttörést jelenthet.
Wigner Jenő fizikai Nobel-díjat kapott az elektronok viselkedéséről felállított elméletéért. Évtizedekkel később fényképes bizonyíték is rendelkezésre áll.
Külső energiaforrás nélkül képes a lebegésre japán tudósok új fejlesztése. Az eredmény megnyithatja a kaput a gravitációmentes technológiák előtt.
Kínai kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, aminek köszönhetően az eddigieknél jóval tovább bírja a különféle vágások esetén hasznos plazmafáklya. Az ipari szereplők már dörzsölhetik a tenyerüket az újdonság láttán.
Soha nem sikerült még olyan kevés atomból olyan szoros molekuláris csomót készíteni, mint amit most Kanadában. A láncban van hat aranyatom is.
A CyberRunner nevű mesterséges intelligenciát svájci mérnökök fejlesztették ki. Működésének pontossága a betanítás folyamán exponenciálisan növekedett, végül pedig legyőzhetetlenné vált egy olyan játékban, amelyhez nem elég annyi, mint a sakkban – érteni kell a fizika törvényeit is.
A Max Planck Asztroifizikai Intézet kutatóit egy dal inspirálta arra, hogy megnézzék, mennyire volt helyes Stephen Hawking elmélete.
„Azt tanultam otthon, hogy a munkában bízzunk, ne a lottó ötösben reménykedjünk” – mondja az attoszekundumos (a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része) fizika megalapozásáért és az elektronok mozgásának kutatásáért két társával Nobel-díjban részesült 61 éves móri születésű tudós. Krausz Ferenc azt ígéri, átformálhatja az orvostudományt, amin most dolgozik. Portréinterjú. A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Krausz Ferenc megkapta a Nobel-díjat. A díjat vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra az interjút.