David Jensen egy, a Földhöz közel keringő, de a bolygónk pályáját soha nem keresztező aszteroidára küldene robotokat, hogy alakítsák ki ott az emberi élet számára alkalmas környezetet.
A tudományos-fantasztikus művekben gyakran találkozni azzal, hogy emberek százezrei élnek űrállomáson. Bár egyszer lehet, hogy sor kerül majd erre, ahhoz, hogy egy ilyen kapacitású szerkezet megépüljön, elképesztően sok alapanyagra lenne szükség. Ám még ezzel együtt kis két alapvető problémával szembesülnének a lakói: az alacsony gravitációval és a magas sugárzással.
Ezen problémák orvoslásával kapcsolatban állt elő egy merész ötlettel David Jensen, az űrtechnológiával foglalkozó amerikai Rockwell Collins nevű cég nyugalmazott mérnöke. Szerinte ahhoz, hogy egy tömegek számára is élhető űrállomás felépüljön, egy aszteroidára van szükség, amit ennek a célnak megfelelően alakíthatna át az ember. Az erről szóló tanulmány az arXiv pre-print szerveren jelent meg.
Szerinte az önmaguk összeszerelésére képes robotok alig 12 év leforgása alatt, nagyjából 4,1 milliárd dollárnyi ráfordításból tudnák megépíteni a komplexumot. Ez aktuális árfolyamon számolva mintegy 1444 milliárd forintot jelentene.
Jensen már talált is egy olyan aszteroidát, amely alkalmas lehetne az átalakításra. Ez az Atira, egy Föld-közeli égitest, ami soha nem keresztezi a bolygónk pályáját. Az átmérője nagyjából 4,8 km, és még egy saját holdja is van, kicsike, 1 km átmérőjű.
A szakember elképzelése, hogy az aszteroidán lévő anyagot felhasználva építenék meg az űrállomást, de még a napelemeket is. Jensen szerint az aszteroida formája épp ideális ahhoz, hogy fánk alakú legyen az építmény, amelynek külső része a sugárzástól a mikrometeorokig mindentől megvédené a rajta élőket. A belső részén több szintet is lehetne építeni.
Az Atira 3,4 óránként tesz meg egy teljes fordulatot a tengelye körül, a szakember azonban úgy véli, ezt a tempót fel kell gyorsítani, hogy hasonló mértékű gravitációs legyen rajta, mint a Földön. Úgy számol, ehhez 105 másodperc/fordulat kellene – emelte ki a lényeget az IFLScience.
Újabb holdat találtak a Föld körül, 2100 éve keringhet velünk
A 2023 FW13 nevű aszteroidát kvázi-holdként emlegeti a tudomány.
Jensen szerint a kulcs a robotokban rejlik, amelyek képesek lennének megépíteni az űrállomást, ha pedig végeztek, egy újabb aszteroidára küldhetnénk őket, ahol ismét megindulhatna az építkezés.
Hogy mennyire valós ez az elképzelés, arról lehetne vitatkozni, ugyanakkor a technológia további fejlődését feltételezve egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy előbb-utóbb lehetségessé válik egy ilyen projekt. De persze inkább utóbb.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.