Nagy segítség lehet a tudósoknak a fekete lyukak evolúciójának megértéséhez annak az objektumnak a részletekbe menő megismerése, amely szupermasszív volta ellenére meglehetősen könnyű.
Az amerikai Texasi Egyetem kutatói megtalálták az eddigi legtávolabbi szupermasszív fekete lyukat. Az objektum 570 millió évvel az ősrobbanás után látszódik, vagyis nagyjából 13,2 milliárd fényévre lehet tőlünk – írja a Gizmodo.
A James Webb űrteleszkóp segítségével a tudósok arra jutottak, hogy az objektum akkor tűnt fel, amikor a világegyetem a jelenlegi korának alig 4 százalékán volt túl. A CEERS 19 nevű galaxisban megtalált objektum nagyjából kilencmillió naptömegű, így ez az eddig legkisebb tömegű a korai univerzumban eddig látott szupermasszív fekete lyukak közül.
Összehasonlításként: a Tejútrendszer közepén található Sagittarius A* kevesebb mint ötmillió naptömeggel bír. A mostani felfedezésről a The Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban jelent meg a publikáció.
A szupermasszív fekete lyukak a világegyetem legsűrűbb objektumai közé tartoznak, és akár több milliárdszor is nehezebbek lehetnek a Napnál. Mint minden fekete lyuknak, ezeknek is olyan intenzív gravitációs mezője van, hogy még a fény sem tud kijutni az eseményhorizontjukból.
A fekete lyukak evolúciója továbbra is az egyik legérdekesebb kutatási terület a csillagászatban, ezért az ilyen ősi objektumok megfigyelése lehetőséget ad a jobb megértésükhöz.
A legnagyobb kérdés jelenleg, hogy hogyan lesznek az egyszerű fekete lyukakból óriási tömegű szupermasszív óriások. Jelenleg a közepes méretű fekete lyukak megfigyelése még hiányzik, ezért nem tudni, miként zajlik le az átmenet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.