A magyar közösségimédia-felhasználók mindösszesen 13 százaléka használt már olyan alkalmazásokat, mint a szövegelő ChatGPT vagy a képgeneráló DALL-E 2. A mesterséges intelligencia használatát óvatosság és félelem kíséri, derül ki a Sophos felméréséből, amely szerint 3 válaszadóból 2 úgy véli, hogy az ilyen programokba bevitt adatokkal visszaélhetnek az alkalmazások tulajdonosai vagy a kiberbűnözők. A felhasználók hasonló arányban aggódnak amiatt, hogy nem lesznek képesek megkülönböztetni az ember által létrehozott és az algoritmusok által írt tartalmakat.
A megkérdezett magyarok közül csupán 13 százaléka került kapcsolatba a ChatGPT nyelvi modellel vagy a DALL-E 2 képgenerátorral, ami alacsonyabb eredmény, mint a csehországi (25%) és a lengyel (31%) válaszadók körében mértek. A 18–24 éves korosztályba tartozó válaszadók közel egynegyede használt már mesterségesintelligencia-eszközöket. A leggyakoribb felhasználók a felsőfokú végzettségűek (38%), a legnagyobb magyar városokban élők (40%), valamint az IT (54%), a média és reklám (50%) és a kultúra (46%) területén dolgozók. A legidősebb, 55 éves és idősebb válaszadók 6 százaléka használ mesterséges intelligenciát.
A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az életkor előrehaladtával csökken az érdeklődés és a nyitottság e technológia iránt, míg a vele kapcsolatos aggodalmak nőnek. A közösségi médiát használó magyarok 67 százaléka aggódik amiatt, hogy a mesterségesintelligencia-alkalmazásokba bevitt adatok rossz kezekbe kerülhetnek. Különösen a közigazgatásban (85%), az egészségügyben (74%), az oktatásban (74%), valamint a pénzügyekben és a bankszektorban (72%) dolgozók mutatnak rá erre a veszélyre. A felhasználók bizalmas adatait feldolgozó mesterséges intelligencia veszélyeit a megkérdezett csehek 57 százaléka és a lengyelek 64 százaléka is érzékeli.
Ember vagy mesterséges intelligencia? A következő évek egyik legnehezebb kérdése
A magyar válaszadók 37 százaléka úgy véli, hogy a következő három évben képes lesz megkülönböztetni az ember által készített és az MI által generált tartalmakat. A 18 és 34 év közötti válaszadók (átlagosan 41%), valamint a médiában és az informatikában dolgozók (átlagosan 51%) a legbiztosabbak az ítéletükben. Az 55 éves és idősebb válaszadók közül csak minden negyediknek van ilyen meggyőződése.
Ehhez képest a cseheknél a közösségi média felhasználóinak mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy a közeljövőben különbséget fog látni az emberi és a mesterséges intelligencia termékei között. A megkérdezett lengyelek körében ez az arány 34 százalékos.
HVG AI - mesterséges intelligencia
Megjelent a HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványa.
A chatbot a telefonvonal másik oldalán
A mesterséges intelligencia egyik formája, amellyel a magyarok is gyakran találkoznak, a többek között telemarketinges cégek által használt chatbotok. A Sophos által végzett felmérésben résztvevők 36%-állítja, hogy felismerte már az őt hívó gépet. Ezt leggyakrabban (67%) a 18 és 24 év közötti válaszadók és a felsőfokú végzettségűek (65%) vallják, legkevésbé pedig az idősebbek (54%) és az alacsonyabb végzettségűek (50%).
A cseh válaszadók majdnem fele (48%) és a lengyelek közel kétharmada (61%) is kijelentette, hogy képes helyesen azonosítani, hogy emberrel vagy bottal beszélget.
A magyar válaszadók 53 százaléka úgy véli, hogy a közeljövőben is képes lesz azonosítani, hogy valójában ki van a telefon másik végén. A „nem tudom” választ a válaszadók 34 százaléka adta.
A mesterséges intelligencia gyors fejlődése a félretájékoztatás hatalmas lehetőségét is magában hordozza. A mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmakra leginkább azok lehetnek fogékonyak, akik kijelentik, hogy különösebb gond nélkül meg tudják különböztetni a botokat az emberektől.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.