Az iskolák és egyetemek továbbra is a kibertámadások, köztük a zsarolóprogramok egyik fő célpontjai. A Sophos kiberbiztonsági vállalat jelentése szerint a támadások számának csökkenése ellenére drámaian megnőttek a támadások elhárításával és helyreállításával kapcsolatos költségek.
Az adathalászat volt a magyar vállalatok elleni zsarolóvírus-támadások leggyakoribb forrása 2023-ban; tavaly minden ötödik magyar vállalatot megtámadtak zsarolóprogrammal – közölte a Sophos biztonsági szoftvereket és hardvereket gyártó cég.
Tíz magyar közösségimédia-felhasználóból nyolcan bizalmas információnak tartják a jelszavukat, ám az e-mail-címét már csak minden negyedik válaszadó tartotta annak a Sophos kiberbiztonsági cég megbízásából készített felmérésen. Kiderült, hogy a közösségi oldalakat használók közül az 55 év feletti felhasználók és a felsőfokú végzettségűek aggódnak leginkább adatvédelmük miatt. Ugyanakkor a válaszadók közel fele elismeri, hogy megosztotta személyes adatait, amikor fiókot hozott létre egy üzletben, vagy feliratkozott egy hírlevélre, hogy kedvezményt kapjon a vásárláskor.
A Sophos kiberbiztonsági cég friss jelentése szerint a mesterséges intelligencia lehetőségei ellenére a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek elfogadása és felhasználása helyett egyes kiberbűnözők szkeptikusak, sőt, aggódnak az MI felhasználása kapcsán.
A magyar felhasználók zöme állítása szerint odafigyel arra, hogy a telefonján lévő alkalmazásoknak mire ad hozzáférési engedélyt. Ám sokak ébersége könnyen kijátszható: a Sophos kiberbiztonsági cég friss adatai szerint a megkérdezettek több mint fele töltött le a telefonjára alkalmazást csak azért, hogy kedvezményt kapjon egy üzletben, anélkül, hogy tisztában lett volna azzal, milyen műveleteket végezhet majd a szoftver a háttérben.
Ha már a pénz és a humán erőforrás nem veti fel az egészségügyet, legalább a rosszindulatú támadók egy kicsit kevésbé támadják a szektort. A váltságdíjak terén is javult a helyzet.
A magyar közösségimédia-felhasználók mindösszesen 13 százaléka használt már olyan alkalmazásokat, mint a szövegelő ChatGPT vagy a képgeneráló DALL-E 2. A mesterséges intelligencia használatát óvatosság és félelem kíséri, derül ki a Sophos felméréséből, amely szerint 3 válaszadóból 2 úgy véli, hogy az ilyen programokba bevitt adatokkal visszaélhetnek az alkalmazások tulajdonosai vagy a kiberbűnözők. A felhasználók hasonló arányban aggódnak amiatt, hogy nem lesznek képesek megkülönböztetni az ember által létrehozott és az algoritmusok által írt tartalmakat.
A Sophos kiberbiztonsági cég State of Ransomware 2023 jelentése szerint globálisan a megkérdezett szervezetek 66 százaléka számolt be arról, hogy zsarolóvírus áldozatává vált. Magyarországon még ennél is többen szenvedtek el támadást. Míg globálisan a cégek 46 százaléka fizette ki a váltságdíjat, nálunk ennél magasabb a fizetési arány, a támadást elszenvedők 59 százaléka küldött pénzt a kiberbűnözőknek.
Hamis Facebook- és Tinder-profilok kérhetik káros alkalmazások letöltésére az áldozatokat az átverések legújabb típusában, melyekhez egy ismert esetben már a nagyobb alkalmazásboltokba is be tudták „csempészni” az applikációikat a csalók, kijátszva azok ellenőrzési eljárásait.
A biztonsági megoldások magas költsége, a fenyegetések alacsony szintű ismerete a munkavállalók körében és a szakképzett munkatársak hiánya – ez a három tényező jelenti a három legnagyobb kihívást a digitális védelem biztosítása terén a magyar vállalatoknál. A Sophos megbízásából készült felmérésből az is kiderült, hogy kibertámadás esetén a hazai cégeket leginkább az foglalkoztatja, ha probléma állna be az értékesítési folyamat során.
Egyfajta döntőbíróság elé viszik panaszaikat a kiberbűnözők, akik egymáson is olyan technikákat alkalmaznak, mint ártatlan áldozataikon – derül ki a Sophos jelentéséből. A kiberbiztonsági cég elemzői szerint az általuk figyelt három kiberbűnözői fórum több mint 2,5 millió dolláros pénzmozgást generált 12 hónap alatt.
A magyar vezetők alig harmada tart kibertámadástól. A Sophos felmérése szerint a hazai cégek nem igazán fordítanak nagyobb figyelmet kiberbiztonsági kérdésekre, mint két évvel ezelőtt. A koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni inváziója ellenére sem történt lényegi szemléletváltás a cégek többségénél. A lengyel és cseh adatokkal összehasonlítva különösen beszédesek a hazai számok.