Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja az első olyan eszköz, ami kifejezetten a fényes, közeli csillagokat tanulmányozza. A szerkezettel most sikerült megtalálni az általunk ismert univerzum eddigi legfényesebb égitestét.
A Cheops küldetésének célja, hogy a viszonylag közeli, fényes csillagok előtt elhaladva megfigyeljék az égitest és rendszere jellemzőit. Most egy fontos felfedezést tett az LTT9779b nevű exobolygóról, amely csillaga fényének mintegy 80 százalékát veri vissza. Összehasonlításként: a Vénusz légköre a Nap fényének 75 százalékát tükrözi vissza.
A bolygót, amely 19 óra alatt kerüli meg a csillagot, 2020-ban fedezte fel a NASA, ám ilyen alapos vizsgálatnak eddig nem vetették alá az égitestet.
Az ESA szerint az LTT9779b nagyjából akkora, mint a Neptunusz, így jelenleg ez a legnagyobb tükröződő felület, amit ismerünk. Az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a bolygón fémből vannak a felhők, amelyből titáncseppek hullanak alá.
James Jenkins, a tanulmány társszerzője elmondta, a bolygó vizsgálatakor a Hubble és a James Webb űrteleszkóp adatait is elemezték.
A vizsgálat szerint a bolygó csillaghoz közeli oldalán 2000 Celsius-fok lehet, így elvileg nem képződhetne rajta felhő. A légkör azonban annyira telített fémes párával, hogy ez mégis megtörténik.
Most már teljesen biztos: van ott négy új exobolygó
A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével - jelentette be a berni és a genfi egyetem.
Az LTT9779b sugara 4,7-szer akkora, mint a Földé. Ez azért érdekes, mert a jelenlegi ismereteink szerint a 24 óránál rövidebb keringési idővel bíró bolygók vagy gázióriások – forró Jupiterek –, amelyek sugara tízszer nagyobb, mint a Földé, vagy sziklás bolygók, amelyek sugara a Föld sugarának kétszeresénél kevesebb. Vagyis ez az első ilyen bolygó, amit sikerült felfedezni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.