Találtak egy szuperföldet, és olyan, mintha egy hatalmas ólomgolyó lenne az egész
Dán kutatók szerint sikerült megtalálni az egyik legsűrűbb szuperföldet, amihez képest a Föld egy könnyű sárgolyónak tűnik.
Dán kutatók szerint sikerült megtalálni az egyik legsűrűbb szuperföldet, amihez képest a Föld egy könnyű sárgolyónak tűnik.
A WASP-49b kódjelű exobolygónál egy furcsa nátriumfelhőre lettek figyelmesek a csillagászok, amely létezésére erős magyarázat lehet egy hold jelenléte. Ha ez valóban így van, az több kérdést is felvet.
A kutatók a Barnard-csillag körül találták meg azt az újabb exobolygót, aminek csupán 3,15 földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a központi csillagát.
A James Webb űrteleszkóp segítségével olyan bolygókra bukkantak a tudósok, amelyek hasonló módon keletkeztek, mint a csillagok.
Nagyjából 0 Celsius-fokos lehet az a szuper-Jupiter, amely a Földtől 12 fényévnyire található. A közelségének köszönhetően a James Webb-űrteleszkóp közvetlen fotót is tudott róla készíteni.
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
Egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az első olyan bolygókatalógust, ami segíthet megválaszolni, mennyire egyedi a Naprendszer.
Hamarosan a James Webb űrteleszkóp is megvizsgálja a Gliese 12b nevű exobolygót, aminek légköre a Föld és a Vénusz közötti különbségre is magyarázatot adhat.
A gravitációs lencsehatás segítségével olyan égitesteket is közelről lehetne látni, amik nagyon távol vannak a Földtől.
Soha nem találtak még olyan égitestet, mint amilyen a nemrég felfedezett WASP-193b. Hogy miként alakulhatott ki a bolygó, az egyelőre rejtély.
A NASA kutatói a James Webb-űrteleszkóp adatait elemezve arra jutottak, hogy az 55 Cancri e jelű exobolygón csak úgy lehetséges a mért hőmérsékleti eloszlás, ha annak vastag légköre van.
Most először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolygón megfigyelni, ahogy a fény megtörése szivárványszínű köröket hoz létre a légkörben.