Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az első olyan bolygókatalógust, ami segíthet megválaszolni, mennyire egyedi a Naprendszer.
A csillagászok régóta szeretnének már fényt deríteni arra, hogy a Naprendszer mennyire számít egyedülállónak a többi csillaghoz és bolygórendszerhez képest. Bár tényleges-végleges válasz még nincs a kérdése, ám egy nemzetközi tudóscsapat munkájának köszönhetően közelebb kerültünk ehhez – írja a Gizmodo.
A tudósok három éven át több ezer mérés eredményét elemezve számolták ki az északi égbolton található 120 exobolygó, valamint hat bolygójelölt égitest tömegét. Az eredmény egy kiterjedt katalógus lett, amely részletesen bemutatja, mennyire bizarrak és egzotikusak ezek az idegen világok, és hogyan viszonyulnak saját csillagrendszerünkhöz. Az eredményeket a The Astrophysical Journal Supplement című tudományos lapban publikálták.
Stephen Kane, a Kaliforniai Egyetem asztrofizikusa szerint a katalógusnak köszönhetően lassan meg tudjuk majd válaszolni a kérdést, hogy mennyire egyedülálló a Naprendszer a világegyetemben.
Az egyik legkülönlegesebb bolygó a katalógusban a TOI-1824b, aminek tömege 19-szer nagyobb, mint a Földé, de csak 2,6-szer nagyobb a szülőbolygónknál. Mindez azt jelenti, hogy egy rendkívül sűrű égitesttel van dolgunk. „A hasonló méretű bolygók tömege általában a Föld tömegének nagyjából 6-12-szerese” – magyarázta Joseph Murphy, a Santa Cruz Egyetem végzős hallgatója, a tanulmány társszerzője. Murphy szerint elképelhető, hogy a bolygónak a Földhöz hasonló magja van, amit egy nagyon vékony, hidrogénnel teli légkör vesz körül, de az is előfordulhat, hogy a magja vízben gazdag, a légkör pedig tele van gőzzel.
Egy másik különleges planéta a TOI-1798c, ami olyan közel van a csillagához – egy narancssárga törpecsillaghoz –, hogy 12 óra alatt kerüli meg azt. De ugyanebben a rendszerben ott van a TOI-1798b nevű szub-Neptunusz bolygó is, amelynek keringési ideje körülbelül nyolc nap. Szub-Neptunusznak azok a bolygók számítanak, amelyeknek kisebb a sugaruk, mint a Neptunuszé annak ellenére, hogy nagyobb a tömegük, vagy nagyobb a sugaruk, de alacsonyabb a tömegük.
A TOI-1798c ugyan szuperföldnek számít, de a légkörét valószínűeg elvesztette a csillaghoz való közelsége miatt.
A csillagászok két új bolygót is felfedeztek, amelyek egy olyan csillag körül keringenek, mint a Nap. Az egyik ezek közül egy szub-Szaturnusz, amelynek tömege és sugara valahol a Neptunusz és a Szaturnusz között van. Ez a TOI-1386b, ami 26 nap alatt kerüli meg a csillagát, míg a szomszédjának, aminek tömege közelebb áll a Szaturnusz tömegéhez, ugyanez 227 napba telik.
Maguk a bolygók egyébként nem láthatók az adatokban, de a csillag fényének változás alapján egyértelmű a jelenlétük. A bolygók ugyanis a keringésük során megrángatják a csillagot, ami a távcsőtől távolodva kissé pirosabbá, közeledve pedig kissé kékebbé változnak. Ennek oka, hogy minél messzebb van egy objektum, a fényének hullámhossza annál jobban megnyúlik, így annál vörösebbnek látszódik. Ez alapján határozzák meg a tudósok például a nagyon távoli galaxisok életkorát is.
Hogy létezik-e olyan paramtérekkel rendelkező bolygó, mint a Föld, egyelőre nem tudni. Az ilyen bolygókatalógusok, valamint az olyan távcsövek, mint például a James Webb űrteleszkóp azonban egyre közelebb kerülhetünk ehhez a válaszhoz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
