Egymilliárd év alatt alig változott az a hat bolygóból álló rezonáns rendszer, amely nagyjából 100 fényévre van a Földtől. A világtörténelem során ez a harmadik ilyen, amit felfedeznek.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja az első olyan eszköz, ami kifejezetten a fényes, közeli csillagokat tanulmányozza. A szerkezettel most sikerült megtalálni az általunk ismert univerzum eddigi legfényesebb égitestét.
A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével – jelentette be a berni és a genfi egyetem.
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentő felfedezés izgalmas részleteket árul el erről a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetőségük tanulmányozni.
A WASP-189b az eddig talált legextrémebb planéta. A bolygót most az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja is megvizsgálta, így sikerült új információkhoz jutni róla.
A Föld körüli pályán sikerrel teljesített három hónapos tesztidőszak után megkezdte három évre tervezett tudományos küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve.
Már odafönt kering az Európai Űrügynökség (ESA) új, exobolygókat vizsgáló űrtávcsöve, amelynek fejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek. A műszer az élet fenntartására képes planéta után kutat.