Tech MTI 2023. június. 10. 00:03

Most már teljesen biztos: van ott négy új exobolygó

A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével – jelentette be a berni és a genfi egyetem.

A Tejútrendszer négy csillaga körül kering a négy exobolygó, méretük a Földé és a Neptunuszé közé esik, és közelebb keringenek csillagukhoz, mint a Merkúr a Naphoz.

Az exobolygók első nyomait még a NASA Tess küldetése fedezte fel, azonban a Tess műhold 27 naponta változtatja látómezejét, hogy minél gyorsabban letapogassa az égbolt minél nagyobb részét. „Ez megakadályozza, hogy a Tess hosszabb pályán keringő bolygókat találjon” – magyarázta Hugh Osborn, a berni egyetem munkatársa.

Mindazonáltal a műhold képes volt megfigyelni a bolygók átvonulását a csillagaik előtt. Az átvonulás egy csillagászati jelenség, amikor egy égitest egy másik előtt halad el, kitakarva a fény egy részét. Amikor a Tess két évvel később ugyanazt a területet pásztázta, ismét hasonló átvonulásokat figyelt meg ugyanazon csillagok előtt. Az eredmények ellenére nem lehetett minden kétséget kizáróan bebizonyítani az exobolygók létét, mert még hiányoztak kulcsfontosságú információk.

Ekkor jött a képbe a Cheops űrteleszkóp. A tudósok kiszámították az exobolygók vélhető keringési idejét, és az űrteleszkópot a Tess által már megfigyelt csillagokra irányították a várható átvonulás időpontjában. A Cheopsnak többszöri próbálkozás után sikerült lencsevégre kapnia a bolygókat, megerősítve létezésüket.

4000 Celsius-fokon forr egy bolygó a Tejútrendszerben, izgalmas dolgot fedeztek fel a légkörében

Soha nem sikerült még ritkaföldfémet kimutatni egyetlen exobolygó légkörében sem, úgy tűnik azonban, hogy egy új svéd módszernek köszönhetően most már ez is lehetségessé vált.

A négy frissen igazolt exobolygó fényes csillagok körül kering, így tökéletes jelöltek arra, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) James Webb űrteleszkópja vagy az ESA Ariel-missziója megvizsgálja őket. Spektroszkópjaikkal felfedezhetik, mit tartalmaz a légkörül, és megállapíthatják, milyen a külső rétegeik összetétele – írja az ESA.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.