A Baekdu nevű csillaghoz olyan közel kering egy Jupiternél jóval nagyobb bolygó, hogy valójában a csillagnak már el kellett volna nyelnie őt. Ez valamiért mégsem történt meg.
A csillagok sorsát régóta ismerik a tudósok. Miután a magban elfogy a hidrogén, az azt körülvevő rétegben lévő hidrogén kezd el égni, emiatt a csillag jóval nagyobb lesz. Ekkor hívjuk vörös óriásnak. Ez a sorsa a Napnak is, és ha ez megtörténik, a Merkúrt és a Vénuszt biztosan elnyeli majd az égitest. A Föld talán megússza, de az biztos, hogy nagyon közel kerül majd a Naphoz. Az égitest végül fehér törpévé zsugorodik össze.
Ugyanez a folyamat zajlott le a 8 Ursae Minoris, vagy Baekdu néven ismert csillag esetében is, amely ma már a héliumot égeti el fehér törpeként. Ez önmagában még nem lenne különös, az viszont igen, hogy a körülötte keringő Haila bolygó a Merkúrnál alig szélesebb pályán mozog. Ez a tény felveti azt az igen fontos kérdést, hogy mégis miként létezhet a bolygó, és miért nem semmisült meg, miután a csillag vörös óriássá változott – hiszen elvileg el kellett volna nyelnie a bolygót.
Ben Montet, az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem csillagásza szerint a helyzetre többféle magyarázat is adható. A Nature hasábjain megjelent publikáció szerint az egyik ilyen, hogy korábban jóval távolabb lehetett a csillagtól, ám egy spirális pályán mozogva egyre közelebb került hozzá. Ugyanakkor a mostani, majdnem kör alakú pályája ezt az eshetőséget gyengíti, főleg azért, mert ehhez egy igen valószínűtlen eseménysorozatnak kellett volna bekövetkeznie.
Montet és csapata úgy véli, inkább arról lehet szó, hogy a Baekdu korábban két, szoros pályán mozgó csillag volt – írja az IFLScience. Ezek egyike az életciklusa során fehér törpévé vált, amit aztán elnyelt a társa. Emiatt az egyesült csillag sosem vált akkorává, hogy elnyelje a bolygót.
Egy harmadik, szintén izgalmas lehetőség, hogy a Haila egy másodikgenerációs bolygó, amely a csillagok egyesülése során felszabaduló gázfelhőből alakul ki. Az égitest egy gázóriás, nagyjából 65 százalékkal nagyobb a Jupiternél. Ilyen másodikgenerációs bolygókat eddig még nem sikerült tanulmányozni, ám a mostani egy kiváló lehetőség erre.
Ha a dolog nem lenne így is elég bonyolult, a csillagászok egy másik objektumot is találtak, amely szerintük inkább csillag, mint bolygó, és legalább olyan messzire kering a Baekdutól mint a Jupiter a Naptól.
A közelmúltban létrejött csillagösszeolvadás bizonyítéka lehet, hogy a Baekdu rengeteg lítiumot tartalmaz. Mivel a csillagok lítiumot égetnek el a légkörükben, ezért általában csak nagyon fiatal csillagokban, vagy azokban figyelhető meg, amelyek nemrégiben egy másik bolygót vagy csillagot nyeltek el.
A kutatók szerint az ilyen konstellációk nagyon ritkák lehetnek, vagyis továbbra sem számítanak arra, hogy hasonló pályán mozgó bolygóra bukkanjanak egy másik fehér törpe körül. A létezése azonban remek lehetőség arra, hogy megvizsgálják az ilyen rendszereket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.