A csillagászok több forgatókönyvet is készítettek arra vonatkozóan, hogy a T Coronae Borealis mikor fog robbanni. Az első dátum egészen közeli: március 27.
Nem fenyegeti a dinoszauruszok sorsa a Föld lakóit, de az utóbbi hetek izgalmas űrhírei nyomán megállapítható: jól teszik a csillagászok, hogy minél többet igyekeznek azonosítani a Földet esetleg veszélyeztető kozmikus szikladarabok közül.
Amerikai kutatók vizsgálata szerint az univerzum tágulását hajtó sötét energia folyamatosan gyengül, így előbb-utóbb zsugorodásnak indulhat a világegyetem.
Egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetően mostantól már csak a második legtöbb holddal rendelkező bolygó a Jupiter, a Szaturnusznál ugyanis sokkal több van, mint eddig ismert volt.
Két furcsa jelenséget is sikerült megfigyelniük a tudósoknak a Tejútrendszer szívének közelében. A King’s College London kutatói úgy vélik, hogy mindkettő mögött egy feltételezett részecske húzódhat meg, ami akár a sötét anyag iránti kutatást is felgyorsíthatja.
Március 11-én közelségbe kerül egymással a Vénusz és a Merkúr sarlója, a bolygóegyüttállás szabad szemmel is megfigyelhető lesz.
Japán kutatók két, a Földtől azonos irányban lévő objektumot fedeztek fel, ám a tulajdonságuk minden szempontból zavarba ejtő.
Hamarosan szabad szemmel lehet majd egymás mellett látni az esti égbolton a Vénuszt és a Szaturnuszt, egy kisméretű csillagászati távcsővel pedig még utóbbi gyűrűrendszere is megfigyelhető lesz.
Annyira zavarja a csillagászokat a SpaceX rengeteg fénylő műholdja, hogy a cég most alacsonyabb pályára irányított közülük néhányat. Ezzel megoldottak egy problémát – és generáltak egy másikat.
4,2 kilométer átmérőjű az az aszteroida, ami hamarosan eléri látszólagos fényességének csúcsát. Távcsővel könnyen megfigyelhető az objektum.
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
A szoláris év és a naptári év közötti különbséget eddig még nem sikerült tökéletesen kiküszöbölni, de a Gergely-naptár közel van ehhez. De mi történne, ha nem lenne szökőév, és minden évben 28 napos lenne a február?