Egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetően mostantól már csak a második legtöbb holddal rendelkező bolygó a Jupiter, a Szaturnusznál ugyanis sokkal több van, mint eddig ismert volt.
Egészen mostanáig a Naprendszer legtöbb holdjával rendelkező bolygója a Jupiter volt, ám tajvani kutatók vizsgálata megállapította, a Szaturnusz sokkal többet tart a pályán, mint a szomszédja. Az Academia Sincia Csillagászati és Asztrofizikai Intézet tudósai 128 új holdat fedeztek fel a gyűrűjéről elhíresült égitest körül, így az összes ismert kísérőjének száma 274-re emelkedett. Ehhez képest a 2024. február 5-i ismeretek szerint a Jupiter körül 95 hold kering.
A The Guardian azt írja, a felfedezés mögött álló csapat korábban 62 szaturnuszi holdat azonosított a Mauna Kea Obszervatóriumban található Kanada–Francia–Hawaii-teleszkóp segítségével. A szakemberek ugyanakkor olyan jeleket találtak, ami arra utalt, hogy továbbiak is lehetnek még ott, ezért 2023-ban további megfigyeléseket végeztek.
Edward Ashton, az intézet tudósa szerint az előrejelzések alapján nem valószínű, hogy ebben a tekintetben a Jupiter valaha is utoléri a Szaturnuszt.
Az új holdak jelenlétét nemrég a Nemzetközi Csillagászati Unió is elismerte. Egyelőre szám- és betűsorokat rendeltek hozzájuk, később azonban gall, skandináv és kanadai inuit istenek neveit kapják majd meg. Mivel a névadási szokások alapján a legtöbb újonnan felfedezett holdat skandináv istenekről kellene elnevezni, így jelenleg több tucat új istenségre lenne ehhez szükség. Emiatt a szakemberek úgy vélik, lazítani fognak az eddigi szabályokon.
A 128 újhold mindegyike „szabálytalan”, vagyis burgonya alakú objektum, amelyek átmérője mindössze néhány kilométer. Ezen égitestek növekvő száma rávilágít arra a vitára, amit a jövőben azzal kapcsolatban folytatnak majd le a szakemberek, hogy pontosan mi számít holdnak.
Ashton szerint a jelenlegi technológiával elérték a holdészlelések határát, vagyis nem valószínű, hogy a közeljövőben továbbiakat találnak majd.
Az ilyen égitestek megfigyelése azért is fontos, mert betekintést nyújthat a Naprendszer keletkezésébe – abba az időszakba, amikor a bolygók még instabil pályán keringtek, és gyakoriak voltak az ütközések. A most felfedezett égitestek csoportokba tömörülnek, ami azt mutatja, hogy nagyobb holdak részei lehettek, amelyek az elmúlt 100 millió évben ütköztek egymással.
A Szaturnusz jelenleg nemcsak az új holdak miatt érdekes: 2025 márciusától olyan szögben lesz látható a Földről a bolygó, hogy lényegében eltűnnek a gyűrűi, és csak hét év múlva lehet majd őket újra látni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.