Megtalálhatták a második Földet, folyékony víz és megfelelő légkör lehet a felszínén
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
Mennyire érzékelik a magyar gyerekek a klímaváltozást maguk körül? Hogyan segít a játszva tanulás kis korban, hogyan segít a közösségi cselekvés tinédzserként? Mi a szerepe a szülőnek, és fordítva mit tanulhat a gyerekétől? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban.
A NASA tudósai megtalálták az eddigi legnagyobb tömegű olyan exobolygót, amelynek sugara kisebb, mint a Föld sugarának kétszerese.
Amerikai kutatók szerint a Vénusznak a Naprendszer keletkezésekor még lehetett saját holdja, ám azt végül a bolygó gravitációja semmisítette meg. Ez megmagyarázná a különös mozgását.
Az Erg Chech 002 jelű meteorit idősebb a Földnél is, és egy olyan protobolygóból származhat, amely a Naprendszer születésének idején létezett.
Ritkán sikerül rögzíteni, ahogy egy objektum becsapódik a Jupiterbe, az idei év azonban ebből a szempontból különlegesen szerencsésnek mondható.
Sokat számít, mi után kutatunk a távoli exobolygókon, és akár még az is lehetséges, hogy olyat találunk, ahol az egykori földi élethez hasonló zajlik le épp.
Német asztrofizikusoknak sikerült oxigénatomot kimutatniuk a Vénusz Naphoz közelebbi oldalán, a kénsavfelhők és a bolygó szélcsatornája között.
A Föld mélyén kontinens méretű foltok úsznak, amelyek eredetéről nem sokat tudni. Egy nemrég lefuttatott szimuláció azt mutatja, egy kataklizma miatt lehetnek a magnál a különös képződmények.
Brit kutatók a Keck Obszervatórium által 2006-ban rögzített adatok alapján mutatták meg, hogy miként lehetne látni a sarki fényt az Uránuszon, ha az szabad szemmel is látható volna.
A jelek szerint 150–200 km-rel kisebb lehet a Mars magjának sugara annál, amit korábban számoltak. A pontosabb eredményeket egy meteorit becsapódásának köszönhetjük.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.