A Mars homokja és a felhalmozódott por okozhatja, hogy egyelőre nem sikerült életre kelteni a 2022 májusa óta „téli álmát alvó” kínai Mars-járót – közölte a küldetés illetékese kedden, először törve meg a csendet a rover túl hosszúra nyúlt leállásával kapcsolatban.

A Csu-zsung motoros rovernek, amely a kínai tűzistenről kapta a nevét, tavaly decemberben kellett volna felébrednie az alvó üzemmódból. A leállásra azért volt szükség, mert 2022 májusában, a marsi tél beköszöntével a csökkenő napsugárzás miatt nem lett volna elegendő energiája a működéshez.

Időközben azonban feltehetően annyi por és homok lepte el a rovert, hogy emiatt nem tud energiát felvenni és nem képes életre kelni – idézte kedden a kínai állami televízió Csang Zsung-csiaót, a kínai Mars-misszió vezetőjét.

Talált néhány izgalmas kőzetet a kínai marsjáró, a marsi vízről árulkodnak

A kínai Csu-zsung marsjáró olyan köveket talált, amiket a víz hozott létre. Ezek meglepően fiatalok lehetnek.

Csang elmondta, hogy ha az eredetileg feltételezettnél 20 százalékkal több por borítja a napenergia-meghajtású rover napvitorláit, nem termelődik elegendő áram, a határérték 30 százalékos túllépése esetén pedig már csak akkor érhető el a szükséges áramtermelő kapacitás, amikor a nap a legerősebben süt. Negyven százalékkal vastagabb porlepel esetén a berendezést többé nem lehet életre kelteni – mondta.

A NASA Mars körül keringő szondájáról küldött képek szerint a kínai rover szeptember óta nem mozdult.

A 240 kilogrammos Csu-zsung, amelyet hat tudományos műszerrel, köztük egy nagyfelbontású topográfiai kamerával szereltek fel, a bolygó talaját és légkörét tanulmányozta 2021 májusi landolását követően. A napenergiával működő rover talajradarral kereste nyomait az ősi életre utaló jeleknek, köztük a jégnek vagy víznek.

14 ezer képet készített a Marsról a kínai űrszonda, elkészült a bolygó első színes térképe

A kínai űrkutatás napja alkalmából hétfőn a kelet-kínai Hefeiben bemutatták az első nagy felbontású színes Mars-térképet, amely a Tienven-1 szonda felvételei alapján készült.

A Csu-zsung 358 napig folytatott kutatásokat, és 1921 métert tett meg a Mars felszínén – mondta el a küldetés vezetője, kiemelve, hogy eredetileg három hónapra tervezték a rover működését.

A kínai Mars-járón kívül jelenleg két rover működik a bolygón: a NASA Perseverance és Curiosity Mars-járója, előbbi több mint két éve, utóbbi pedig több mint egy évtizede végez kutatásokat.

A kínai Mars-járót szállító öttonnás, legénység nélküli Tienven-1 – Kérdések a mennynek – nevű űrszondát 2020. július 23-án indították útnak, és 2021. február 10-én állt Mars körüli pályára. A Csu-zsung 2021. május 15-én landolt az Utopia Planitia síkságon.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.