Japán kutatók egy három éven át működtetett kísérleti reaktorral bizonyították, hogy az általuk fejlesztett fotokatalizátorral hatékonyan lehet a vízből hidrogént előállítani.
A ragyogó nyár és az aranyló ősz után minden évben elkerülhetetlenül megérkezik a folyton borús égbolt és a szitáló eső időszaka. Reggel szürkeség fogad, aztán minden átmenet nélkül, délután 4-kor beáll az este, majd pár ehhez hasonló hét után megérkezik a még kevesebb napsütéssel kecsegtető tél.
Aggasztó tendenciát tárt fel kínai kutatók vizsgálata: az agya egészségét kockáztatja az, aki hosszabb ideig van kitéve a természetes napfénynek.
Jobb, ha odafigyel, mennyit áll a napon egy műanyagpalack: ha sokat, egy új tanulmány szerint veszélyes anyagok oldódhatnak a benne tárolt folyadékba.
A Washingtoni Egyetem tudósai nemrég kezdték el tesztelni azt a gépet, ami az óceán sórészecskéivel fecskendezi be a felhőket, hogy azok több napfényt verjenek vissza.
A passzív és az aktív hőszabályozó ruházat legjobb tulajdonságait egyesítették kínai kutatók. Ráadásul az öltözet energiaellátását a Napra bízták. Az újdonság szintet lép a viselhető eszközök világában.
A vártnál vastagabb porréteg lehet a kínai Mars-járó,a Csu-zsung napelemein, emiatt pedig nem termelődik elég áram ahhoz, hogy fel tudják ébreszteni a szerkezetet a mérnökök.
Hamarosan kereskedelmi célokat is szolgálhat az a napelemes reaktor, ami semmit nem hagy kárba veszni: a hidrogén előállítása során keletkező hőt és oxigént egyaránt hasznosítja, előbbi fűtésre, utóbbi pedig az orvoslásban használható.
Szokatlan ötlettel álltak elő az amerikai Utah-i Egyetem tudósai a globális felmelegedés ellen. Az alapötlet nem újdonság: még a világűrben kellene blokkolni a beérkező fény egy részét. Amire felhúzza az ember a szemöldökét, az az, hogy ezt holdporral tennék.
A Pán Péter című meséből ismert tündér, Csingiling ihlette meg a finn Tampere Egyetem mérnökeit, akik egy fény és a szél által működtetni képes repülő robotot hoztak létre.
Gyöngyházszínű felhők általában csak a sarkvidékeken képződnek az extrém hideg miatt, ám ezúttal Skócia felett fotóztak le néhányat.
Bár a fotoszintézis alapfolyamatát mára nagyrészt feltárták a tudósok, még mindig van olyan része a folyamatnak, amit nem ismerünk. Ehhez segítettek közelebb kerülni a szegedi kutatók.