Tech hvg.hu 2023. április. 19. 21:03

2100 méterrel a felszín alatt kapcsolták be az érzékelőt, bejelzett a 240 km-re lévő atomerőmű miatt

Kanadai kutatók korábban úgy gondolták, egy olyan kis detektor, mint amit ők használnak egy földalatti bányában, nem képes nagy érzékenységgel kimutatni a neutrínókat. Kiderült, tévedtek.

A kanadai Ontario államban található a Sudbury Neutrino Observatory Plus (SNO+) nevű neutrínódetektor. A szerkezetet 2100 méterrel a föld mélyében alakították ki egy bányában, ennek köszönhetően a legtöbb részecskétől védve van, így azok nem zavarják a működését. Kivéve persze a neutrínókat.

A neutrínók nagyon kis tömegű elemi részecskék, amelyeknek nincs elektromos töltése. Emiatt probléma nélkül képesek áthaladni egy szilárd anyagon. Minden másodpercben neutrínók milliárdjai haladnak át az emberi testen, amiből semmit sem érzékelünk. Ugyanakkor egyes anyagokkal kölcsönhatásba léphet, amely ekkor fényt bocsát ki. Ennek köszönhetően a fény megfigyelhető, aminek eredményeként a neutrínó is tanulmányozhatóvá válik – írja az IFLScience.

Az SNO+ célja is ez: tanulmányozni a Napból, illetve a szupernóva-robbanásokból származó neutrínókat. A detektor kutatói szerint azonban azok a neutrínók, amiket a szerkezet bekapcsolása utáni első 190 napban detektáltak, egyik forráshoz sem tartoznak. Erről a Physical Review Letters című tudományos lapban írtak.

Kiderült, az érzékelt részecskék – egész pontosan az antineutrínók – egy atomerőműből érkeztek. Egy olyan atomerőműből, ami 240 kilométerre működik a detektortól.

Az óceán mélyén épít űrtávcsövet Kína, befogná a világegyetem legkisebb részecskéit

Nagyjából 1 kilométerrel a felszín alatt kezdi meg Kína azoknak a detektoroknak a telepítését, amivel neutrínókat fognának be.

A neutrínók és az antineutrínók egyaránt nukleáris reakciókban keletkeznek. Különösen utóbbiak szabadulnak fel, amikor valamely radioaktív elem neutronja protonná és elektronná alakul. A kutatók azért is lepődtek meg a detektáláson, mert úgy vélték, egy ilyen kicsi szerkezet nem képes ezt érzékelni.

A kutatók most az SNO+-ban lévő vizet egy speciális anyagra, az úgynevezett szcintillátorra cserélték. Ez egyfajta olaj, ami még érzékenyebb a neutrínókra. A szakemberek azt remélik, ezzel még könnyebb lesz majd a neutrínók kimutatása és tanulmányozása.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.