A kvantumszámítógépek működéséhez szükséges programokat is fejlesztenek majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökei. A kutatók így segítenek létrehozni Európa 1000 qubites kvantumszámítógépes rendszerét.
Elindult az OpenSuperQPlus elnevezésű projekt, amelynek célja egy 1000 qubites kvantumszámítógép kifejlesztése. A programban 10 ország 28 kutatópartnere vesz részt, Magyarországról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara és a Wigner Fizikai Kutatóközpont kapcsolódik be a munkába.
A magyar intézmények a hét évesre tervezett projekt során a kvantumos hibajavítás megvalósítási módjai és hibatűrő számítások mellett a kvantumszámítógép működéséhez szükséges programokat fejlesztik.
A Műegyetem részéről a Természettudományi Kar Elméleti Fizika Tanszékének szakemberei, Asbóth János Károly és Pályi András egyetemi docensek vezetik a kutatásokat.
Az OpenSuperQPlus (Open Superconducting Quantum Computers) az OpenSuperQ projekt folytatása, amelynek keretében március elsejétől Magyarország mellett a közös munkába kapcsolódik még Franciaország, Hollandia, Finnország, Németország, Svédország és a kvantumkutatással foglalkozó több startup is.
Holnaptól borul a fél világ? Mit jelent a kvantumfölény, mire számíthatunk ezután?
A Google bejelentette, hogy elérte a kvantumfölényt, azaz olyan kvantumszámítógépet építettek, amely meghaladja a klasszikus számítástechnika legfelső határait. Hogy valami fontos előrelépésről van szó, azt mindenki érzi, de hogy pontosan mit is jelent és milyen következményekkel járhat, az némi magyarázatra szorulhat. Íme a közérthető válasz.
A konzorcium a projekt első fázisában, a következő 3,5 évben, több hardver- és szoftverértékelő rendszert és először egy 100 kvantumbites kvantumszámítógépet hoz létre a speciális alkalmazások működtetéséhez.
A projekt második fázisa ezek alapján foglalkozik majd az 1000 qubites kvantumszámítógépes rendszer kritikus komponenseivel és a továbbfejlesztés technológiai irányvonalainak meghatározásával. A közlemény szerint a fejlesztés a vegyipar, az anyagtudomány, az optimalizálási kihívások és a gépi tanulásban történő kvantumszimuláció területein hozhat nagy horderejű változásokat a jövőben.
Az OpenSuperQPlus projekt működését az Európai Unió a Horizon Europe keretprogram tematikus alapjából 20 millió euróval támogatja. A BME Természettudományi Kara a projekt első fázisának időszakára 274 ezer euró (mintegy 100 millió forint) támogatásban részesül, amelyet tudományos kutatási tevékenységére fordíthat.
Az IBM megépítette a világ legnagyobb számítógépes hűtőjét
A monstrumot a jövő kvantumszámítástechnikai kísérleteihez fogja felhasználni a chipgyártó.
A projekt keretében végzett kutatások szervesen kapcsolódnak a BME intenzív kvantumtechnológiai kutatásaihoz, melyek első sorban a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban folynak. A kutatók itt új típusú hibrid kvantumbit-architektúrákat, kvantumkommunikációs rendszereket és az ezekhez szükséges komponenseket, valamint kvantum-algoritmusokat és protokollokat fejlesztenek.
Emellett a kvantumtechnológia megjelenik az oktatási tevékenységben is: a BME idén ősszel, Magyarországon elsőként fizikus-mérnök képzést indít, melynek során a hazai és külföldi hallgatók a kvantumtechnológiai, illetve nanotechnológiai kutatás-fejlesztéshez szükséges tudást sajátíthatják el.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.