Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Törökország nagy része két fő törésvonal között helyezkedik el, így az országban bármikor lehetnek földrengések.
Pokoli földrengés rázta meg Törökország délkeleti részét és Szíria egyes részeit február 6-án hajnalban. Eddig legalább 8000 áldozatról és több ezer sérültről tudni a 7,8-es erősségű földrengés után, amit 9 órával később egy 7,5-ös erősségű, valamint 200 további utórengés követett.
Az áldozatok száma várhatóan növekedni fog, és egyelőre senki sem tudja, mit hoznak az elkövetkező napok. A Nature több kutatót is megkérdezett arról, hogy milyen a régió szeizmikus aktivitása, és mi mindent hozhatnak a következő napok.
David Rothery, a brit Open University geológusának elmondása szerint Törökország nagy része az anatóliai lemezen helyezkedik el, két fő törésvonal: az észak-anatóliai és a kelet-anatóliai törésvonal között. A Szíriát is hordozó tektonikus lemez észak felé halad, ahol Eurázsia déli peremével ütközik. Emiatt Törökország nyugati irányba tolódik.
„Törökország évente körülbelül 2 centimétert halad nyugat felé a kelet-anatóliai törés mentén”
– emeli ki a szakember.
Seyhun Puskulcu, az isztambuli Turkish Earthquake Foundation szeizmológusa szerint a helyeik pontosan tudják, hogy bármikor jöhet egy földrengés, így ebből a szempontból az esemény nem volt meglepetés. Az első rengés epicentruma Nurdagi városától 26 kilométerre keletre volt, 17,9 kilométeres mélységben. A második, 7,5-ös rengés Ekinözütől körülbelül 4 kilométerre délkeletre történt.
Az amerikai földtani intézet szerint Törökországban nagyon sok ember él olyan területen, ahol földrengés alakulhat ki. Ők olyan építményekben laknak, amelyek a megerősítetlen téglafalai miatt szinte biztos, hogy komoly károkat szenvednek. Egy 2022-ben a Soil Dynamics and Earthquake Engineering című tudományos lapban publikált tanulmányban Arzu Arslan Kelam, az ankarai Közel-Kelet Műszaki Egyetem kutatója azt írta, hogy Gaziantep város központja egy 6,5 magnitúdójú földrengéstől közepes, vagy akár nagyon súlyos károkat is szenvedhet. Ennek oka, hogy a legtöbb meglévő épület alacsony téglaépítmény, amelyek nagyon közel vannak egymáshoz.
A Nature beszámolója szerint 1999-ben egy 7,4-es erősségű földrengés rázta meg Izmitet, amely során 17 ezer ember vesztette életét, 250 ezren pedig hajléktalanná váltak. A tragédia után a török kormány új építési szabályzatot és kötelező földrengésbiztosítási rendszert vezetett be. Mustafa Erdik, a törökországi Bogazici Egyetem mérnöke szerint azonban nagyon sok épület van, ami még 2000 előtt épült, így a tragédia borítékolható volt.
A helyzet Szíriában még súlyosabb, a 11 éve dúló polgárháború miatt ugyanis az épületek eleve romosak voltak, az építési szabályokat pedig lehetetlen volt betartani. A földrengés Szíria északnyugati régióit sújtotta, Aleppóban és Idlíbben is több épület dőlt össze.
Ilan Kelman, a University College London kutatója szerint fel kell készülni arra, hogy a következő hetekben-hónapokban még számos utórengés történhet. Emellett a fagyos időjárással is meg kell küzdeniük a törököknek, ami jelentősen csökkenti a túlélés esélyét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
