Elismerte egy kolumbiai bíró, hogy a mesterséges intelligencián alapuló szövegalkotó robotot, a ChatGPT-t is használta egy ítélet meghozatalában. Juan Manuel Padillának arról kellett döntenie, hogy egy autista gyermek biztosításának fedeznie kell-e az orvosi kezelésének összes költségét. A döntéséhez a válasz mellett több korábbi ítéletet is felhasznált.

A The Guardian beszámolója szerint Cartagena város bírójának ítélete szerint az egészségbiztosításnak állnia kell minden orvosi költséget, azt ugyanis az autista fiú szülei nem engedhetnék meg maguknak. Bár az ítélet nem keltett különösebb feltűnést, azonnal kirobbant a vita, amikor kiderült, a mesterséges intelligenciával is beszélt a döntés előtt.

Padilla az alábbi kérdést tette fel a ChatGPT-nek.

„Egy autista kiskorú mentesül-e a terápiák díjának kifizetése alól?”

A ChatGPT válasza megegyezett a bíró döntésével. A gép azt írta:

„Igen. A kolumbiai törvények szerint az autizmussal diagnosztizált kiskorúak mentesülnek a terápia díjának fizetése alól.”

Az, hogy Padilla használta a mesterséges intelligenciát, több kollégájának sem tetszett, akik bírálták emiatt a bírót. Szerinte ugyanakkor a technológia segítheti a döntéshozatalt a „felduzzasztott kolumbiai jogrendszerben”, ráadásul a döntésében a korábbi ítéletek döntő szerepet játszottak. Hangsúlyozta emellett, hogy a ChatGPT és más hasonló rendszerek miatt könnyebb lehet ugyan az igazságszolgáltatás dolga, ám a bírókat nem fogja helyettesíteni.

Sok fiatal évente 114 napot tölt a képernyők előtt - többet, mint az iskolában

A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják az okoseszközöket naponta, de már az öt év alattiakat is egyre inkább érinti a digitális függőség - hívja fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint következmény lehet alvás- és hangulatzavar, koncentrációs nehézség, látószervi károsodás, elhízás és mentális betegségek is.

Padilla úgy látja, attól még, hogy kérdéseket teszünk fel a mesterséges intelligenciának, nem szűnünk meg gondolkodó lényeknek lenni. Szerinte az ilyen rendszerek pontosan olyan szolgálatot tesznek, mint például egy titkár: segíti a tájékozódásban a bírót.

Octavio Tejeiro, a kolumbiai legfelsőbb bíróság bírája szerint a mesterséges intelligencia morális pánikot okozott az ítélkezésben, mivel az emberek attól tartottak, hogy robotok váltják majd fel a bírákat. Ugyanakkor véleménye szerint az eszköz hamarosan elfogadottá és általánossá válhat. Tejeiro úgy látja, a mesterséges intelligenciát egy eszköznek kell tekinteni, ami szolgálja az embert.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.