Az olasz és amerikai kutatók szerint olyan napelemeket kell telepíteni a mezőgazdasági területek fölé, amelyek csak a fény egy bizonyos spektrumát engedik át. Ezzel nemcsak a növények járnak jól, de még energiát is lehet termelni.
A mezőgazdaság jövőjében óriási szerephez juthatnak a napelemek. Ha ugyanis a paneleket nem közvetlenül a földre, hanem egy tartószerkezetre szerelik, nem kell a növénytermesztésre használt területet elvenni, a növények pedig nem lesznek kitéve a közvetlen napsütésnek, valamint a jég elől is nagyobb biztonságban lehetnek.
A legfontosabb kérdés az, hogy a napelemek adta árnyékban mennyire tudnak növekedni a növények. A franciák ezen a téren már elkezdtek egy fontos kísérletet, most pedig az olasz és az amerikai kutatók jutottak egy fontos megállapításra. Az erről szóló tanulmányt az Advancing Earth and Space Science jelentette meg.
A szakemberek azt találták, hogy a fény vörös hullámhossza sokkal hatékonyabb a növénytermesztésben, míg a spektrum másik része, a kék hullámhossz a napenergia előállításában hasznosul inkább. Ennek köszönhetően azok a napelemek, amelyek csak a vörös hullámhosszú fényt engedik át, lehetővé tehetik a gazdálkodók számára, hogy nagyobb terméshozamot érjenek el úgy, hogy közben energiát termelnek.
A korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a termőterület fölé helyezett napelemek csökkenthetik a növények vízigényét. A Michigani Technológiai Egyetem kutatói 2015-ben megállapították, hogy az árnyékolás akár 29 százalékkal is csökkentheti a vízfelhasználást. Majdi Abou Najm, a Kaliforniai Egyetem tudósa szerint ha a fény különböző spektrumait hasznosítjuk, a növények kevesebb vízfelhasználás mellett is ugyanannyi szén-dioxidot köthetnek meg, miközben védelmet kapnak a forróságtól.
A kutatók kék és piros szűrők alatt termesztettek paradicsomot, hogy megnézzék, milyen hatása van az árnyékolásnak. Úgy találták, hogy bár ezekben a terméshozam harmadával volt kevesebb, mint a fedetlen parcellákon, utóbbiban kétszer annyi volt az elrothadt paradicsom, mint ott, ahol szűrőkkel árnyékoltak. A szakember szerint ezek együttesen járultak hozzá a hőstressz kivédéséhez és a termésveszteség csökkentéséhez.
Megcsinálták az ultravékony napelemet, 18-szor jobb a hagyományosnál
Az amerikai mérnökök egy olyan napelemet készítettek, ami csupán 15 mikrométer vastagságú, így egy szövetre felragasztva gyakorlatilag bárhol bevethető.
A kutatók most olyan fényáteresztő napelemen dolgoznak, ami csak a fény bizonyos spektrumát engedné át a növényekhez. A szakemberek ugyanakkor megjegyezték: növényenként eltérő lehet, hogy a fény mely hullámhossza segíti a növekedést, illetve a jövőben a betakarítás módját is meg kell majd változtatni ahhoz, hogy a fejlesztés működőképes legyen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.