A szakemberek a legényvirág sejtjeit használták fel arra, hogy 3D-nyomtatással készítsenek fát, és fából készült tárgyakat.
Egy globális kutatás korábban már megmutatta, hogy az emberiség történetének kezdete óta már a Föld erdőállományának mintegy 54 százalékát irtotta ki. Ezt a tevékenységet pedig annak ellenére folytatjuk, hogy a fák nem egy nap leforgása alatt nőnek ki földből, és hogy a szabályozatlan erdőirtás is felelős a hőhullámokért és árvizekért.
A fakivágás elsődleges oka, hogy a papír, a viasz, a gyógyszerek, a gumi és a bútorok előállításához használjuk fel. Ezen termékek némelyike mára annyira a hétköznapunk részévé vált, hogy el sem tudjuk képzelni nélkülük az életünket.
Szerencsére úgy tűnik, sikerült egy olyan megoldást találni a problémára, ami minden szempontból jó. Egyfelől nem kell több fát kivágni, ugyanakkor nem is kell lemondanunk semmiről.
„Szörnyű, ijesztő és felháborító" adatok érkeztek az esőerdőkből
Kiugróan sok, több mint 1000 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki áprilisban a brazíliai Amazonas-medencében - közölte a brazil űrkutatási intézet, az INPE.
A Materials Today folyóiratban korábban megjelent tanulmányban a szakemberek bemutatták az első, laborban növesztett fát. A kutatás segítségével az amerikai Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) tudósa bebizonyította, hogy a fa előállításához már nincs szükség erdőirtásra – számol be az Interesting Engineering.
A kutatók a Zinnia elegans, vagyis a legényvirág sejtjeiből hoztak létre mesterséges fát. A módszer segítségével bármilyen formájú és méretű fát képesek voltak bionyomtatással előállítani. Mindez azt jelenti, hogy ha valakinek egy fából készült asztalra lenne szüksége, akkor azt is ki tudná nyomtatni.
Felpörgött a gépezet, 13 New York-nyi erdőt irtottak ki az Amazonasból Brazíliában
Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében 2020 augusztusa és 2021 júliusa között. Az Imazon brazil kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint az esőerdőkből 10 476 négyzetkilométert irtottak ki az elmúlt egy évben
Az említett növényt úgy használták fel, hogy a közönséges sejteket először folyékony tápközeggel, majd géloldattal kezelték. Ez utóbbi hormonokat és tápanyagokat tartalmazott. E hormonok koncentrációjának megváltoztatásával a kutatók szabályozni tudták a laboratóriumban termesztett növény merevségét, szilárdságát, sűrűségét és számos egyéb fizikai és mechanikai tulajdonságát.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy más fák, például egy fenyőfa sejtjeiből is tudjanak fát nyomtatni. Ha sikerrel járnak, örökre elbúcsúzhatunk az erdőirtástól.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.