Az Io a vulkani aktivitást tekintve a legaktívabb égitest a Naprendszerben, a működésének megértéséhez pedig most egy újabb lépéssel kerültek közelebb a kutatók.
Annak ellenére, hogy a Juno űrszonda jelenleg is a Jupiter holdjai körül dolgozik, vannak olyan megfigyelések, amiket a Földről még mindig jobban lehet elvégezni. A szakemberek az ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével a só és a különböző gázok tanulmányozását végezték el az Io hold légkörében.
A gázok hőmérséklete, valamint az egymáshoz viszonyított arányuk alapján arra lehet következtetni, hogy olyan magmakamrából szabadultak fel, amely hőmérséklete körülbelül 1000 Celsius-fok lehet – írják a kutatók a tanulmányukban.
A Jupiter Io holdja azért is érdekes, mert keringése összehangolódott az Europa és a Ganymedes holdakéval. A gravitáció keltette ár-apály jelenség kellően melegen tartja az Europa holdat ahhoz, hogy belső óceánja legyen, az Io esetében azonban annyira erős, hogy forró magma található a belsejében.
Az Io a Naprendszer legaktívabb tagja – a vulkani aktivitást tekintve –, a felszínén 400 ismert vulkán található. Ezek kén-dioxidot és egyéb más gázokat lövelnek a légkörbe. A magmakamra hőmérséklete befolyásolja a felszabaduló gázok arányát.
A gázokat tanulmányozva a kutatók arra jutottak, hogy az Io lávája többnyire bazaltból áll, így nagy hasonlóságot mutat a földi tengerfenékkel, a Hold tengereivel, valamint a Vénusz és a Mars szikláival.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.