Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói egy földi üledéket vizsgálva állítottak fel egy elméletet arról, hogyan létezhetnek a Titánon olyan változatos struktúrák, mint a Földön.
Régóta vizsgálják már a tudósok a Szaturnusz Titán nevű holdját. Az érdeklődés nem véletlen, az égitest ugyanis sok mindenben hasonlít a Földre: vannak folyói, tavai és tengerei, sőt, még az eső is esik rajta. Igaz, nem víz, hanem folyékony metán formájában.
A Stanford Egyetem kutató most egy új tanulmányt készítettek az égitestről, ami a Titán titkaiba enged némi bepillantást.
A szakemberek számára évek óta fejtörést okoz, hogy hogyan alakultak ki a Titánon a Földhöz hasonló tájak – például a szénhidrogénekből álló homokdűnék. A hold üledékei az elméletek szerint szilárd szerves vegyületekből állnak, amelyek törékenyebbek, mint a földi szilikát-alapúak. Ez viszont azt jelentené, hogy nem képesek ilyen változatos struktúrákat létrehozni.
Hogy jobban megértsék a dolgot, a Stanford kutatói egyfajta kalcium-karbonát üledéket, a Földön megtalálható úgynevezett ooidokat tanulmányoztak. Azt találták, hogy az ooidok valószínűleg a szél, az évszakok változása, valamint a szinterezésnek köszönhetően – ez egy folyamat, amely során hő és nyomás hatására szilárd anyag keletkezik anélkül, hogy az megolvadna – hatására alakultak ki.
Az ooidok a trópusi vizekben találhatók meg, ahol a méretük állandó. Mindez annak köszönhető, hogy az erodálódás közben kémiai úton anyagot szívnak magukba. A Stanford kutatói szerint hasonló folyamat játszódhat le a Titánon is. Az erről szóló tanulmányt a Geophysical Research Letters tette közzé.
A kutatók a Cassini űrszonda által rögzített adatokat is tanulmányozta, amelyből megállapították, hogy a szelek gyakoribbak a Titán egyenlítője környékén. Ez megteremtette a dűnék kialakulásához szükséges feltételeket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
