Sport Balizs Benedek 2025. január. 16. 13:08

Őrült ötlettel állt elő a NOB elnökjelöltje, ami alapjaiban változtatná meg az olimpiát

Öt kontinens öt országa rendezné az olimpiát Vatanabe Morinari elképzelése szerint. Milyen érvek és ellenérvek szólnak a terv mellett?

Dübörög a kampány, és lassan elérkezünk a finishez, márciusban ugyanis kiderül, ki váltja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első emberét, Thomas Bachot. Heten szállnak harcba a mandátumát kitöltő elnök pozíciójáért, köztük Vatanabe Morinari, aki 2018 óta NOB-tag. A 65 éves japán üzletember megválasztása kuriózum lenne, ő lenne ugyanis az első ázsiai NOB-elnök, talán emiatt is érzi úgy, hogy valami váratlan, vagy ahogyan ő fogalmazott: őrült megoldással kell előrukkolnia.

Kinek drukkoljon Orbán a NOB-elnökségért indulók közül, hogy olimpiai álma valóra váljon? Íme a jelöltek

Heten szállnak harcba a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetéséért, miután Thomas Bach mandátuma lejár. Nyolc európai és egy amerikai férfi után eljött az idő az első nőre a mozgalom élén? Vagy az első ázsiai elnökre? Bemutatjuk, kik a jelöltek, kik választják meg az elnököt, mik lesznek a feladatai, és kivel van a legnagyobb esélye Magyarországnak olimpiát rendezni.

„Van egy őrült ötletem, de úgy vélem, hogy a fiataloknak még ennél is több ötletük lesz. Az én feladatom, hogy ajtót nyissak nekik. Véleményem szerint az, hogy egyetlen ország rendezzen meg egy olimpiát, túl nagy teher, ráadásul sok jelentkező így nem is kap lehetőséget” – mondta Vatanabe egy, az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén reformokra készül.

Elképzelése szerint az olimpiát öt földrész öt városának kéne rendeznie, a játékokat így a nap 24 órájában közvetítenék világszerte. Minden város 10 sportágnak adna otthont, így az eseményeket a legmegfelelőbb éghajlaton és időpontban rendezhetnék. Szerinte terve lehetővé tenné a játékok szervezőinek, hogy „a legjobb feltételeket teremtsék meg a sportolók számára”, majd hozzátette, „mivel különböző időzónákban zajlanának a versenyek, így nem kellene kora reggel vagy késő este versenyezniük az olimpikonoknak”.

Vatanabe meglátása szerint ezáltal az olimpia sokkal látványosabbá és izgalmasabbá válna az egész világ számára, emellett pedig anyagilag is sokkal kifizetődőbb lenne a rendező országoknak. Azt Párizsban is láthattuk, hogy az amúgy szuperolcsónak ígért olimpia költségei is villámgyorsan megugorhatnak az eredeti tervhez képest, ez pedig sok ország számára vörösen izzó felkiáltójel lehet, amikor a rendezésről álmodoznak. „A legtöbben élvezték a párizsi olimpiát, de Ázsiából nézve nagyon távolinak tűnt. Nem hiszem, hogy ez teremtené meg az egység érzését, ami a játékok egyik célja” – folytatta érvelését a japán elnökjelölt.

Szuperolcsónak ígérték az idei olimpiát, nem sikerült – egy Budapest méretű város elbírhat egy rendezést?

Emlékeznek még arra, amikor Párizs megkapta a 2024-es olimpia rendezési jogát? A franciák azzal kampányoltak: a korábbiaknál jóval olcsóbb olimpiát szerveznek, hiszen már úgyis szinte minden készen áll. Aztán természetesen kiderült, hogy ez nem igaz, az eredeti terv dupláján is túl van már a költségvetés, az ígéret pedig, hogy majd olcsóbb olimpiákat szerveznek a jövőben, így a Budapesthez hasonló városoknak is lesz esélyük, továbbra is álomnak tűnik.

Vatanabe ötlete utat nyithatna olyan kisebb országok előtt is, amelyeknek túlzottan nagy anyagi terhet jelentene az olimpiarendezés, így például a régóta ilyen álmokat dédelgető magyar miniszterelnök is közelebb kerülhetne a céljához.

Ugyanakkor az esemény egyik legfontosabb eszméjét, az összetartozást az olimpiai falu testesíti meg, amely Vatanabe ötletével megszűnne, márpedig a sportolók beszámolóiból tudjuk, hogy a legszebb emlékeiket az olimpiai falunak köszönhetik. Végül pedig ne felejtsük el, hogy közvetítési szempontból sokkal nagyobb anyagi és erőforrást igényelne a sajtótól, hogy minden országba megfelelő számú embert tudjon delegálni.

Egyelőre pedig az is kérdés a pusztító tűzvész miatt, hogy Los Angeles képes lesz-e 2028-ban otthont adni a következő nyári játékoknak. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre.

Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?

Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni.