Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kazettás lőszert és vákuumbombát is bevetett már az orosz hadsereg Ukrajnában. A nemzetközi egyezmények egyértelműen tiltják az ilyen fegyverek alkalmazását, de a jelek szerint ez a támadókat nem érdekli. Az oroszok előhúztak egy vadonatúj rakétát is, bár kétséges, hogy bármit változtatna a helyzeten.
Miután az orosz villámháborús tervek befuccsoltak az ukránok kemény ellenállása és a haderejük állapota miatt, a hadsereg elővette azokat az eszközeit, amelyek már a csecsenföldi háborúban, illetve Szíriában is hatalmas szenvedést okoztak a városok ostromakor a polgári lakosságnak, ráadásul a bevetésük kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát.
Nagy titkot nem csinálnak belőle, hétfőn maga az oroszok által grundolt donyecki szakadár népköztársaság jelentetett meg egy videót, amin egy TOS-1A rakétavető látható és termobárikus rakétákat lőnek ki vele.
The separatist DNR published a video showing Russian TOS-1A thermobaric MLRS firing on Ukrainian targets. https://t.co/vlhPBFOSan pic.twitter.com/Z2NROIX90s
— Rob Lee (@RALee85) March 20, 2022
A vákuumbombának is nevezett fegyver sokkal pusztítóbb, mint a hasonló méretű hagyományos robbanószerek. A működésének a lényege, hogy oxigén segítségével generál sokkal nagyobb robbanást, mint a hagyományos szerkezetek.
A működése két részből áll: az első fokozatban egy finom anyagból, jellemzően szénalapú üzemanyagból vagy apró fémrészecskékből álló aeroszolt juttat ki. A második fokozat meggyújtja ezt a felhőt, aminek hatására egy tűzgömb jön létre, hatalmas lökéshullámot és vákuumot kiváltva. Leginkább az élőerő és a (beton)fedezékek ellen szokták bevetni őket. A legborzalmasabb, hogy a robbanáskor elszívja az oxigént, így azok is megfulladnak, akik magát a hőhullámot túlélték.
Az eddigi legnagyobb nem nukleáris bomba is ezen az elven működik, az oroszok 2007-ben jelentették be, hogy sikeresen tesztelték a világ legerősebb vákuumbombáját, amely egy atomrobbanás erejével pusztító lökéshullámot szabadít fel. A fegyvert elnevezték akkor a Bombák Atyjának.
A termobárikus bombákat az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve az utódállama, Oroszország alkalmazza az 1960-as évektől kezdve. Igazi elrettentő fegyver, a csecsenföldi háború idején 1999-ben orosz tábornokok azzal fenyegetőztek, hogy vákuumbombákkal kiirtják a lázadókat a hegyekből.
A The Guardian szerint Ukrajnában elsősorban bunkerromboló feladatokhoz vetik be az oroszok, hogy általa védelmi állásokat semmisítsenek meg. Ugyanakkor a donyecki videón is látható rakéták nem a pontosságukról híresek, a rakétavetők egy nagy terület teljes tüzérségi lefogásához alkalmasak, vagyis nem egy precíziós csapás látható a felvételen.
Kazettás bombák
A másik, a polgári lakosság számára óriási szenvedéseket okozó fegyver is jelen van a frontokon, a kazettás lőszerek, szórt lőszerek vagy más néven a fürtös bombák. A működési elvük, hogy egy nagyobb héjon belül van elhelyezve több kisebb bomba, amelyek földet éréskor robbannak fel. Repülőgépekről bevetve akár több focipályányi területet is meg lehet szórni. A hvg.hu által megkérdezett szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy azt a hatást lehet vele elérni, mint a II. világháborúban a szőnyegbombázással.
Harkivban is bevetették, a robbanásokról videó is készült:
This is what they are doing now to Kharkiv - a city that they totally believed was part of the "Russian world". What will they do to the OTHERS?? pic.twitter.com/PXKVVG5snq
— Christo Grozev (@christogrozev) February 28, 2022
A pusztító erején túl még egy hatalmas probléma van vele: egyes töltetek nem robbannak fel a földetéréskor, viszont élesítve vannak és akár érintésre működésbe léphetnek. Ez rengeteg balesethez vezetett háborús övezetekben, még úgy is, hogy gyakran élénk színűre festik a bombákat, hogy utána könnyen fel lehessen ismerni.
Az első szórt lőszeres támadás a második világháborúban történt, Németország bombázott angol városok. Szerencsére viszonylag kevés bevetést hajtottak végre ilyen robbanóanyaggal.
A kazettás lőszer használatának tiltásáról 2008-ban Dublinban állapodott meg 107 ország, köztük Magyarország is. Azonban kimaradt belőle több nagyhatalom is, köztük Oroszország, az Egyesült Államok és Kína is. A mostani ukrajnai használata azonban ezen túl is háborús bűncselekmény – hívta fel a figyelmet erre a pontra egy neve elhallgatását kérő magyar exdiplomata. Azt mondta, a Genfi Egyezmény egyértelműen tiltja az olyan eszközök bevetését, amelyeknek civil áldozatai lehetnek. Mivel ez nem egy precíziós fegyver, nem lehet pontosan célozni vele, így ezzel nem lövünk – mondta határozottan.
A Human Rights Watch a múlt hét csütörtökön számolt be arról, hogy Mikolajivben olyan rakétavetőket használtak az oroszok, amelyeknek a rakétái kazettás lőszert tartalmaztak, megtalálták a fel nem robbant bombákat. A NATO és az ENSZ is tiltakozott már a kazettás lőszerek használata miatt.
Tőr az égen
Az orosz haderő bevetett egy egészen új fejlesztésű fegyvert is, a Kh–47M2 Kindzsal rakétát, amely viszont már precíziós fegyvernek tekinthető. Az orosz védelmi minisztérium szombaton jelentette be, hogy az Ivano-frankivszki területen új hiperszonikus fegyvert, Kindzsal (ami magyarul tőrt jelent) rakétát vetettek be egy katonai raktár ellen. A MIG-31-es vadászgépről indított fegyver ugyan nem új, de mindenképpen modernnek tekinthető, és ami nagyban megkülönbözteti a többi rakétától, hogy hiperszonikus sebességre képes, mintegy 10 ezer kilométer/órával tud hasítani, emiatt képtelenség ellene védekezni, tulajdonképpen lelőhetetlen.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az Inforádiónak azt mondta, hogy mikor észlelik a lokátorok, a következő pillanatban már be is csapódik, és mivel maga a rakéta borzasztó sebességgel érkezik, nagyon nagy a robbanófej átütőereje is.
Ugyanakkor az ukrajnai bevetése körül van némi bizonytalanság is: Az orosz védelmi tárca által közzétett felvételeken látható raktár helyszínét nem tudták azonosítani a környéken, maga a robbanás után – mivel egy raktár volt elméletileg a célpont – nem volt újabb detonáció, ami az ilyen célpontoknál szinte törvényszerű. A The Drive a Planet Labs végül beazonosította a környéket: a támadás Kelet-Ukrajnában történhetett, a felvételen pedig egy farm látható, amit szétlőttek. Azt nem tudni, hogy tároltak-e ott hadianyagot.
A CNN ugyanakkor arról számolt be amerikai védelmi forrásai alapján, hogy észlelték a Kindzsal bevetését, ráadásul többesszámot használtak, vagyis nem egyszer fordulhatott elő.
Ugyanakkor az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint érdemben nem igazán befolyásolják a hiperszónikus rakéták Oroszország ukrajnai inváziójának a kimenetelét. Úgy vélik, csupán a támadásuk megrekedéséről próbálták vele elvonni a figyelmet.
Arra már Dominika Kunertova, a zürichi Biztonsági Tanulmányok Központja munkatársa hívta fel a figyelmet, hogy a Kindzsalból ráadásul nincs túl sok Oroszországnak – drága is -, na meg az indító vadászgépekből, a módosított MIG-31-esekből sem állnak túl jól.
Fehér foszfor?
Ukrajna szerdán azzal vádolta meg Oroszországot, hogy fehér foszfort használt Kramatorszknál. A fehér foszfort egyes katonai elemzők vegyi fegyvernek tartják, ugyanakkor a hadseregek gyakran használják füst létrehozására, de nyomjelző lövedékekhez is.
Az anyag súlyos kémiai égési sérüléseket okozhat, konkrétan egészen addig, amíg elegendő oxigént kap, szinte lehetetlen eloltani, 800-1000 fokon ég. Az első és a második világháborúban is használták élőerő ellen, többféle változata létezik, a tüzérségi lövedéktől kezdve a harckocsilőszeren át a légibombákig, az egyik legaljasabb gyújtófegyvernek tartják. Amellett, hogy képes a bőrt leolvasztani egy emberről, a füstje mérgező, belélegezve a légutakat égeti szét.
A Genfi Egyezmény tiltja a foszforfegyverek használatát lakott területek közelében, az International Humanitarian Law-ban (IHL) külön kiegészítést kapott ezeknek a fegyvereknek a tilalma.
A The Washington Post szerint az Egyesült Államok vezette koalíciós erők 2017-ben is használtak fehér foszfor alapú lőszert az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában, de korábban a vietnami háborúban is szerepet kapott. Az oroszok is több alkalommal bevetették, például Afganisztánban és a Csecsenföldön is.
Butabombák és tankok roncsderbin - az orosz hadsereg nem más, mint "buhera mátrix"
A nyugati katonai elemzők azt találgatják, hogy az invázió elején még általuk is megjósolt gyors ukrán összeomlás elmaradásában a hősies ellenálláson kívül mekkora a szerepe annak, hogy az orosz hadsereg nem úgy néz ki, ahogy lefestették.
Bár a Kindzsal kivételével az összes fenti fegyver, illetve lőszer bevetése nemzetközi tilalom alá esik, viszonylag minimális az esélye, hogy Vlagyimir Putyin elnököt, vagy a háború bármely orosz szereplőjét nemzetközi bíróság elé állítsák háborús bűncselekmények miatt. A hvg.hu-nak nyilatkozó volt diplomata szerint ahhoz, hogy ez megtörténjen, Putyinnak buknia kellene és politikai változásoknak kellene bekövetkeznie az országban, de erre kevés esélyt lát.
Termobárikus fegyverrel támadtak az oroszok az ukránokra – de mi ez, és miért olyan veszélyes?
