Új típusú időjárási jelenséget figyeltek meg a tudósok ami a világ egy bizonyos részén keletkezik. A jelenséget, amely lassan mozgó, jelentős mennyiségű nedvességet szállít, légköri tónak nevezték el – olvasható az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) oldalán.

A semmivel össze nem téveszthető vihar az Indiai-óceán nyugati részén fordul elő, és Afrika felé halad. A legtöbb vihartól eltérően ezt nem légköri örvény, hanem egy olyan vízgőz-koncentráció hozza létre, ami elég sűrű ahhoz, hogy esőzést okozzon.

A szakemberek szerint a légköri tavak hasonlóak a régóta ismert légköri folyókhoz, ám nagy különbség hozzájuk képest, hogy jóval lassabban mozognak, és leválnak az őket létrehozó időjárási rendszerről. Ezek a tavak nyugati irányba sodródnak, hogy aztán Afrika keleti partjai felett elhaladva csapadékot szállítsanak a kontinens félsivatagos területeire.

Brian Mapes / National Oceanic and Atmospheric Administration

A kutatók a meteorológiai adatok elemzése során azt figyelték meg, hogy ezek a tavak nagyon lassan mozognak. Volt olyan légköri tó, ami 27 napon át utazott. Az öt éven át tartó elemzések során összesen 17 olyan légköri tavat fedeztek fel, amelyek hat napnál tovább éltek, és az Egyenlítőtől távolabb is megmaradtak. Ezek esetenként trópusi ciklonokká fejlődtek.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy alaposabban megvizsgálják ezeket a légköri tavakat. A legfontosabb jelenleg az, hogy megértsék, milyen szelek mozgatják ezeket a légköri tavakat. Ha ugyanis olyanok, amelyek a klímaváltozással megváltozhatnak, az hatással lehet arra is, mennyi csapadék hullik majd Afrika egyes részein.

Brian Mapes, a Miami-i Egyetem kutatója szerint ha egyévnyi légköri tó összes vize egyszerre hullana a földre, akkor abból egy csupán néhány centiméter mély, de ezer kilométer nagyságú tó keletkezne. A szakember szerint ez nagyon komoly mennyiség.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.