Az 5G szélesebb körű használata döntő faktor lehet az Európai Zöld Megállapodás ambiciózus céljainak elérésében. Az Ericsson hangsúlyozza, az Unió 2017-es kibocsátásának akár 20 százalékával is csökkenthető lenne a karbonszennyezés az alapvető digitalizációs megoldások szélesebb körű használatával.
Az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodás égisze alatt céljául tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé tegye a kontinenst, 2030-ig pedig az 1990-es referenciaszinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A digitalizáció eddig is kulcsszerepet játszott ezekben a törekvésekben, a koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy a későbbiekben még a mostaninál is fontosabbá fog válni – fogalmazta meg az Ericsson.
Az Ericsson glasgow-i klímacsúcs alkalmából közzétett számításai szerint 2030-ra a célként megfogalmazott éves 1400 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens (Mt CO2e) kibocsátáscsökkentés 40 százaléka közvetlenül a kommunikációs hálózatok és hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.
Ha a négy legnagyobb kibocsátást generáló szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – kihasználná az 5G által nyújtott megoldásokat, az akkora (évi 55–170 Mt CO2e) csökkentést hozhatna, mint ha az EU-ban közlekedő minden hetedik közlekedő autót levennénk az utakról – idézi az Ericsson friss közleménye a McKinsey Net-Zero Europe című tavalyi elemzésének eredményét.
A szakemberek számításai szerint a legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energia szektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Az 5G-s környezeti szenzorok széleskörű felhasználásával például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével.
Az energetika mellett az 5G számos területen játszhat főszerepet a gyárak digitalizációjától a flexibilis munkavégzésen át a közösségi közlekedésig. A tanulmány szerint 2030-ra az 5G-re is építő digitalizációs megoldások révén – közvetlenül vagy közvetve – a 2017-es teljes uniós kibocsátás 20 százalékának megfelelő, azaz 720 millió tonna CO2 szennyezéscsökkenést lehetne elérni. Különösen kecsegtető potenciál rejlik a hálózatokban a közép-kelet-európai régióban, ahol 2-5 százalékra tehető az 5G potenciális emissziócsökkentő hatása (ez az érték csak az északi országokban nagyobb).
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.