A magyarok 71 százaléka kapja rendszeresen számlára a jövedelmét – derült ki, amikor a Mastercard májusban először közzétette a Digitális Fizetési Index nevű jelentését. Az emberek zöme tehát tud bankszámláról történő utalással és a számlához szinte mindig kapcsolódó bankkártyával is fizetni – erről a két módról gyűjtöttünk össze négy dolgot, amit érdemes tudni.
Az azonnali fizetés előnye, hogy mindenki használhatja, akinek van bankszámlája és okostelefonja. Tehát nem gond, ha otthon maradt a kártya; sőt az sem, ha a kereskedő nem fogadja el a bankkártyát, hiszen – ha van pénztárgépe – elektronikus fizetési lehetőséget mindenképpen kell biztosítania. A hatályos törvényi szabályozás szerint a számláról számlára fizetés (átutalás) bármelyik nap bármely órájában 5 másodpercen belül teljesül.
Szintén az azonnali utalás előnyei közé sorolható, hogy „nincs mit elhagyni”, mint például a kártyahasználat esetében.
Máris képbe jön az úgynevezett „chargeback” intézménye, ami pedig a kártyahasználat előnyös tulajdonsága. Ha valaki például elhagyja a kártyáját, vagy valamilyen más módon élnek vissza adataival – például egy megbízhatatlan webshopos fizetés után ellopják kártyaadatait –, és tranzakciókat hajtanak végre a bankkártyájával, akkor kérheti a tranzakciók visszavonását. A chargeback (visszatérítés) folyamata egyszerű, és olvasónk néhány héttel ezelőtti személyes példája jól illusztrálja, hogy jól működik: a visszaélést be kell jelenteni számlavezető bankunknál, a pénzintézet pedig továbbítja a jelzést a kártyatársaság felé. Amennyiben az ügyfél önhibáján kívül szenvedett kárt – tehát nem arról van szó, hogy megrendelt egy tévét, csak közben meggondolta magát –, akkor a kártyatársaság szabályzatának megfelelően visszakapja a pénzét. Fontos, hogy ez a fajta visszatérítés csak olyan esetekben kérhető, amikor a kártya fizikailag nem volt jelen a vásárlásnál, tehát online rendelés esetén. Azon belül akkor is, ha az ellopott adatainkkal más vásárolt online, de jó tudni, hogy akkor is, ha például mi rendeltünk meg valamit egy webshopból, ami nem nagyon akar megérkezni. Utóbbi esetben természetesen a bank bejelentés során bizonyítanunk is kell, hogy először megpróbáltuk a kereskedővel rendezni a kérdést, de a cég csak nem szállítja le a rendelésünket. Azt pedig kereskedői oldalról jó tudni, hogy ha egy adott cég kártyás forgalmából túl nagy részt reklamálnak meg így a fogyasztók, akkor a bank elveheti a kártyás fizetés lehetőségét a cégtől.
A bankkártyás fizetést bonyolítja, de egyúttal biztonságát is fokozza az Európai Unióban nemrég bevezetett erős ügyfélhitelesítés. Ennek lényege, hogy az internetes vásárlások során nem elégszik meg a fizetési szolgáltató a bankkártya birtokában bárki által leolvasható adatokkal, hanem valamilyen másodlagos, valós idejű, ügyfélaktivitást igénylő módon is felméri, hogy jogszerű-e a kártyahasználat. Ennek egyik módja, hogy először egy előzetesen megadott internetes vásárlási jelszót kell begépelni, majd a telefonra SMS-ben érkező kódot. A másik, fejlettebb lehetőség azoknál jöhet szóba, akiknek van mobilbanki alkalmazás a telefonjukon. Ebben az esetben amikor az ügyfél például a számítógépe előtt ülve rányom a webshopban a fizetés gombra, akkor pár másodperccel később felugrik a telefonján egy szándékmegerősítést kérő értesítés. Azt lekattintva a telefonon megadott mobilbanki jelszóval vagy biometrikus azonosítóval (például ujjlenyomattal vagy arcfelismerés által) nyugtathatja meg a bankját és a kártyatársaságot az ügyfél: tényleg ő szeretné használni a kártyáját.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.