Tech hvg.hu 2021. március. 12. 09:03

Vannak, akiknél komoly pszichés zavarok jöttek elő a Covid után

Az elhúzódó, másnéven Long Covid jelensége egyáltalán nem ritka. És egyes esetekben nem csak a szaglás vagy ízlelés tartós elvesztése okozhat gondot.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

Különös új jelenségekre bukkantak kutatók olyan koronavírus-fertőzötteknél, akik hivatalosan ugyan meggyógyultak, de az utólagos problémák miatt még mindig nem tudnak 100 százalékosan teljesíteni. Ezt a nevezik Long Covidnak, vagyis az elhúzódó koronavírus betegségének, amely válogatott módon gyötörheti az embert: egyeseknél örökös fáradtság, fejfájás és tartós szag-, illetve ízvesztés alakulhat ki. A tudósok úgy vélik, hogy ebbe a sorba most már különféle pszichés zavarok is beilleszthetők.

Az Oxford Brookes University kutatói rengeteg adatot áttekintve arra figyeltek fel, hogy bizonyos Covid-fertőzötteknél neurológiai elváltozások alakulhatnak ki a betegség lefolyása után. Ezek közé tartozik például a paraesthesia, amikor a páciens külső inger nélkül érez például zsibbadást, vagy hangyamászásszerű bizsergést. E zavaró álérzetek a test bármely pontján jelentkezhetnek.

A kutatók egyes esetekben hangulatváltozást, zavartságot és izgatottságot is tapasztaltak a fertőzésen átesetteknél. Ez a megfigyeltek mintegy 65–69 százalékánál volt jelen, a hangulatindozás ennél ritkábban, a betegek 20–40 százalékánál jött elő. Ennél is nagyobb számban voltak viszont azok, akiknél szorongás, depresszió, poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD), vagy egyéb, neuropszichiátriai tünetek jelentkeztek.

A kutatók mindezekből arra következtetnek, hogy a koronavírus közvetlenül befolyásolhatja az agy szerkezetét (így a végrehajtó funkciók, a figyelem és a memória kognitív területeit is), a következményeket pedig nagyon komolyan kell venni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.