Tech hvg.hu 2020. augusztus. 27. 16:09

Kiadták a titkos felvételeket a valaha készült legerősebb atombomba felrobbantásáról

Fennállása 75. évet ünnepli az orosz nukleáris ipar, ez alkalomból közzétették azt a sokáig titkosnak minősített felvételt, amelyen a világ legpusztítóbb fegyvere, a Cár-bomba látható működés közben.

A szovjetek korábban egy hosszabb propagandafilmet készítettek a nyugaton csak Cár-bombaként ismert szerkezet, a világ legerősebb atombombájának építéséről és tervezéséről, amelyet végül működésbe is hoztak 1961 októberében. A filmet, amelyen a detonáció is látszik, sokáig csak kiváltságosok láthatták, de Oroszország nemrég feloldotta a titkosítását. Ezt abból az alkalomból tették meg, hogy az orosz nukleáris ipar hamarosan fennállása 75. évfordulóját ünnepli.

A Vice által is bemutatott felvétel alapján az RDSZ–220 típusjelzésű hidrogénbomba összesen 50 megatonnás hatóerővel rendelkezett – ez pontosan 50 millió tonna TNT-ének megfelelő pusztítást jelent –, így a Cár-bombának egyáltalán nem akadt kihívója, és máig a világ legpusztítóbb fegyverének tartják.

A bombát az Oroszországhoz tartozó lakatlan szigetcsoport, a Novaja Zemlja fölött dobták le, tesztelési céllal. A detonáció több mint 4000 méteres magasságban történt. A robbanás után keletkezett gombafelhő 67 kilométer magasra nyúlt, így nagyjából hétszer akkora volt, mint a Mount Everest. Az akkori beszámolók szerint a detonáció lökéshulláma Finnországot és Norvégiát is elérte, több ház ablaka ugyanis betört.

A Cár-bombával végzett felszíni robbantás volt a történelem során az utolsó ilyen kísérlet. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia ezután aláírták a nemzetközi atomcsendegyezményt, amely értelmében kizárólag a föld alatt végezhetők hasonló robbantások.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.