Rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítók az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei – közölte az EJMSZ. Egyértelműen látszik, hogy 2020-ban drasztikusan kevesen és nagyon hiányos tudással jelentkeztek továbbtanulási szándékkal a műszaki képzésekre. Az intézmények pedig erre válaszul – kevés kivételtől eltekintve – alacsonyabb ponthatárokat meghúzva engedték be a jelentkezőket a szakjaikra. Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre. Ez a helyzet nem vet jó fényt a műszaki területek jövőjére.

Az EJMSZ szerint a most bejutottak közt várható lemorzsolódások után évről évre kevesebb műszaki, mérnök szakember lép a hazai munkaerőpiacra, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti. A szövetség hangsúlyozza, a magas szintű tudásátadás közös érdek, mert a jelenlegi és a jövőbeni beruházások szempontjából az ország egyik legnagyobb vonzerejét a befektetőknek a kvalifikált, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező mérnök értelmiség garantálja. Az EJMSZ szerint a fiatalok mérnöki szakokra való "visszaterelésének" érdekében országszerte aktív kapcsolatokra, közös programokra van szükség a nagyvállalatok és a középiskolák közt.

Jelenleg a közoktatás nem készíti fel a diákokat az egyetemi követelményekre, főleg nem az emeltszintű érettségire – véli Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke. "Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók, és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából." A szakember hozzátette, hogy a tanárhiány már most komoly veszélyeket tartogat, amelyeket csak hathatós állami közbelépéssel lehetne csillapítani. Jelenleg az oktatók utánpótlását az alacsony bérek, illetve a pedagóguspálya alacsony presztízse gátolja.

Ábrahám László, az EJMSZ elnöke

EJMSZ

Ezeket orvosolandó mihamarabb radikális, a versenyszféra javadalmazásait megközelítő bérrendezésre lenne szükség az általános és középiskolákban tanítók körében. Ez első lépésben csökkenthetné a pályaelhagyók számát, növelhetné a tanári szakokra jelentkezők számát, és a végzősök számára reális karrierlehetőséget kínálna a megszerzett tanári diploma. Erre pedig, azért is lenne nagy szükség, mert sok helyen az országban már most is képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát, vagy éppen a fizikát.

Mondani sem kell, hogy ilyen környezetben a természettudományos képzés színvonala rendkívüli módon visszazuhanhat, és a tehetséges diákok felkarolása, a műszaki továbbtanulás elősegítése akár áthidalhatatlan akadályokba is ütközhet."

Az EJMSZ elnöke kiemelte, ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet és anyagi juttatást, akkor a magyar gazdasági fejlődés könnyen lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat, illetve olyan iparágak túlsúlyba kerülésével számolhatunk, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak. Ez pedig közép-, hosszú távon akár azzal is járhat, hogy a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg. Igaz, hogy ez lassú folyamat, de már látszanak ennek kapcsán a kedvezőtlen és nagyon súlyos tendenciák.

Az EJMSZ elnöke szerint még nincs veszve minden. A vezető sarkallja a középiskolákat, hogy alakítsanak ki szoros kapcsolatokat a környezetükben, megyéjükben működő nagyvállalatokkal, amelyeknél a műszaki szaktudás kiemelt szerephez jut. A velük való őszinte kommunikáció, jobb együttműködés segíthet abban, hogy a fiatalok felismerjék, mi mindent adhat majd nekik a műszaki felsőoktatás, és ennek révén egyre többen válasszanak mérnöki pályákat maguknak.

A szövetség tagvállalatai nyílt napok, iskolai pálya orientációs előadások, gyárlátogatások folyamatos szervezésével, valamint mentorprogramokkal, szakkörök támogatásával, klubtalálkozókkal, nyitott laborok működtetésével, illetve óraadó szakemberek biztosításával támogatják az intézményeket abban, hogy a diákjaik naprakész, hasznos információkhoz, gyakorlati ismeretekhez jussanak hozzá.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.