Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Facebook részvényesei között vannak, akik szerint el kellene halasztani az üzenetküldésnél a végpont-végpont közti titkosítás bevezetését, mert nem tudni, mennyi annak kockázata, hogy a megoldással bűnözők paradicsomává válik a platform.
A Facebook részvényeseinek – a koronavírus-járvány miatt online megtartott éves gyűlésen – arról kell szavazniuk, szeretnék-e, hogy a vállalat a hozzá tartozó üzenetküldő platformok mindegyikén bevezesse a végpont-végpont közti titkosítást. A BBC szerint bár a Facebook vezetése azt akarja, hogy a titkosítás alapértelmezett legyen a platformokon, reális esély mutatkozik arra, hogy a tulajdonosi taggyűlésen a résztvevők ennek ellenkezőjére szavazzanak. A döntés kötelezné a Facebookot, hogy elhalassza a felhasználói adatok, valamint a magánélet védelme érdekében végzendő fejlesztést.
A végpont-végpont közti titkosítás lényege abban rejlik, hogy egy harmadik fél nem tud belehallgatni a két felhasználó között zajló beszélgetésbe, mivel a titkosítás feloldásához szükséges kulcs a felhasználók eszközén található. |
A titkosítás bevezetését ellenző részvényesek azzal érvelnek, hogy az lehetetlenné tenné a gyermekeket célzó szexuális kizsákmányolások felderítését. Éppen ezért azt szeretnék, hogy a fejlesztést egyelőre halasszák el – legalább addig, amíg ki nem derül, mekkora a kockázat. Michael Passoff, a javaslatot támogató részvényesek érdekképviselete, a Proxy Impact alapítója szerint nem szabad hagyni, hogy a titkosítás a pedofilok malmára hajtsa a vizet.
2019-ben a technológiai cégek mintegy 70 millió videót és képet jelentettek a hatóságoknak, amelyeket a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról készítettek. Ezek 85 százaléka a Faebooktól érkezett.
Ennek ellenére kicsi az esély rá, hogy a részvényesek blokkolni tudják a fejlesztést. A Facebook részvényeinek legnagyobb részét ugyanis Mark Zuckerberg, illetve néhány vezető birtokolja. Ennek köszönhető az is, hogy a 2019-es taggyűlésen nem sikerült elmozdítani őt a pozíciójából.
A titkosítás tervéről először 2019 márciusában beszélt Zuckerberg, pontos menetrendet viszont nem határozott meg a fejlesztésnek, így nem tudni, hogy a Messengert és az Instagram üzenetküldő funkcióját is érintő biztonsági változtatásra mikor kerülne sor. A szintén a Facebook portfóliójába tartozó WhatsAppon már jó ideje így, teljes titkosítás mellett zajlik a csevegés.
A BBC emlékeztet: korábban az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság kormányai is azt akarták, hogy legyen egy "hátsó bejárat", amin keresztül bárki üzenetváltásába bele lehetne hallgatni. A Facebook eddig ezt a kérést nem teljesítette.
A végpont-végpont közti titkosítás bevezetésével ugyanakkor nemcsak a gyermekek szexuális kizsákmányolását lenne nehezebb felderíteni, hanem bármilyen más bűncselekményt vagy a terroristák üzenetváltását is. A döntés nehéz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
