Tech MTI 2020. április. 25. 14:03

"Egy sötét és hideg helyről érkezett hóember" a Naprendszerünkön kívülről berepült üstökös

A Naprendszeren kívülről származó 2I/Borisov a tudósok szerint nem egy szokványos üstökös, összetétele eltér a Naprendszerünkben keletkezett üstökösökétől.

A 2I/Borisov a második ismert csillagközi látogatója a Naprendszernek. Az Oumuamua nevű objektumot 2017-ben észlelték, a szivar alakú űrszikla 38 millió kilométerre haladt el a Naptól az előtt, hogy elhagyta a Naprendszert. (Nemrég kiderült, hogy aktív aszteroida lehet.) A 2I/Borisovot először egy krími amatőr csillagász, Gennagyij Boriszov fedezte fel tavaly augusztusban. Októberben a Hubble űrteleszkóp készített a Naprendszeren 177 ezer kilométerrel átszáguldó, egy kilométer széles üstökösről képet.

A tudósok szerint a 2I/Borisov felépítése meglepően különbözik a Naprendszeren belül keletkezett üstökösökétől. A belőle kiáramló gáz nagy mennyiségben tartalmaz szén-monoxidot, sokkal nagyobb koncentrációban, mint a Naprendszer üstökösei. Az ilyen magas koncentrációjú szén-monoxid arra utal, hogy az objektum nagy mennyiségű szén-monoxid jeget tartalmaz.

A szén-monoxid, amely az ember számára mérgező, az űrben gyakran előforduló gáz, és a legfagyosabb helyeken jéggé alakul. Ilyen sok szén-monoxid jelenléte a kutatók szerint arra utal, hogy a 2I/Borisov másképpen formálódott, mint a Naprendszerünk üstökösei: saját csillagrendszere egy nagyon hideg külső régiójában, vagy a mi napunknál jóval hidegebb csillag környezetében.

Az üstökösök általában olyanok, mint egy koszos hógolyó, fagyott gázokból, kőzetekből és porból állnak, és csillagok körül keringenek. Dennis Bodewits, az alabamai Auburn Egyetem bolygókutatója, a Nature Astronomy folyóiratban a 2I/Borisovról publikált két tanulmány egyikének szerzője elmondta: szeretnek úgy hivatkozni az üstökösre, mint "egy sötét és hideg helyről érkezett hóemberre". Magyarázata szerint az üstökösök a bolygók keletkezésekor megmaradt építőelemekből formálódtak.

A kutatóknak pedig most először nyílt lehetőségük arra, hogy egy nem a mi Naprendszerünkből származó üstökös kémiai felépítését meghatározzák.

Bodewits szerint az üstökös egy újonnan kialakult csillag körül keringő gáz- és porgyűrűben születhetett, amely gazdag volt szén-monoxidban. A csillag valószínűleg egy mi napunknál hidegebb és kisebb M típusú törpecsillag lehetett, a legkisebb általunk ismert csillag.

A tudósok először azt gondolták, hogy a 2I/Borisov hasonlít a mi Naprendszerünk üstököseire, de a Hubble űrteleszkóp és egy chilei obszervatórium képeinek elemzése kimutatta a különbségeket. Ugyanakkor az is kiderült, hogy bőségesen tartalmaz hidrogén-cianidot is, akárcsak a mi Naprendszerünk üstökösei. "Ez azt jelzi, hogy a 2I/Borisov nem teljesen idegen objektum, megerősíti, hogy van közös vonása a mi üstököseinkkel, tehát keletkezésének körülményei hasonlóak ahhoz, ahogy a mi üstököseink keletkeztek" – hangsúlyozta Martin Cordiner, a másik tanulmány szerzője, a NASA marylandi Goddard Űrrepülő Központjának asztrobiológusa.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!