Tech MTI / hvg.hu 2020. március. 11. 11:03

Egyre több a műhold, látunk-e majd valamit, ha felnézünk a csillagos égre?

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO).

A szakemberek a SpaceX, az Amazon, a OneWeb és más cégek által fejlesztés alatt álló 18 műhold-konstellációt vizsgáltak, amelyek összesen 26 ezer műholdat fognak majd össze. Az Astronomy & Astrophysics című szaklapban közzétett tanulmányuk szerint arra jutottak, hogy a nagy teleszkópokat, mint az ESO Nagyon Nagy Teleszkópját (VLT) és a jövőbeli Extrém Nagy Teleszkópját "mérsékelten fogják érinteni" a fejlesztés alatt álló konstellációk. A legnagyobb befolyással a széles látószögű kutatásokra lesznek a műholdak, ezen belül is elsősorban azokra, amelyeket nagy teleszkópokkal végeznek.

A tanulmány szerint a konstellációk mintegy 1600 műholdja lesz az egy-egy csillagvizsgáló feletti horizonton a közepes földrajzi szélességeken, többségük az égen alacsonyan, tehát a horizonttól számítva 30 fokon belül helyezkedik el. Efölött, azaz az égboltnak azon részén, ahol a legtöbb csillagászati megfigyelés történik, minden egyes alkalommal több mint 250 műhold lesz. Míg napkeltekor és naplementekor megvilágítja őket a nap, az éjszaka közepén egyre több és több kerül a Föld árnyékába.

ESO / L. Calçada

Az ESO becslése szerint mintegy 100 műhold elég fényes lehet ahhoz, hogy szabad szemmel is látható legyen a szürkület óráiban, de közülük csak tíz lehet 30 foknál magasabban. Ezek a számok fokozatosan csökkennek, amint az éjszaka egyre sötétebb lesz és a műholdak a Föld árnyékába kerülnek.

A tanulmány egyszerűsítéseket és feltételezéseket alkalmaz a hatások felbecslésére, amelyek így kisebbek lehetnek a valóságban, mint a papíron kiszámítottak. A tényleges hatások felméréséhez a szakértők szerint sokkal kifinomultabb modellezésre lesz szükség. További vizsgálatok már csak azért is indokoltak, mert a fentiek mellett a műhold-konstellációk hatással lehetnek a rádiójelekre is, a milliméteres és szubmilliméteres megfigyelésekre, amelyeket például a ALMA, a chilei Atacama-sivatagban lévő rádiótávcső-rendszer és az Apex (Atacama Pathfinder Experiment) teleszkóp végez.

ESO / Y. Beletsky, L. Calçada

Profi és amatőr csillagászok is aggódnak amiatt, hogy a műholdak megakonstellációja miként befolyásolja az éjszakai égbolt látványát. Fejes Zsolt amatőr csillagász képét látva és véleményét olvasva könnyen megérthető, miért is.

Ha érdeklik a fejlemények, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.