Tech hvg.hu 2020. február. 06. 19:03

Visszatért a Földre a NASA űrhajósa, aki rekordot döntött a világűrben

Christina Koch alig töltött kevesebb napot a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, mint az amerikai rekorder Scott Kelly. Kazahsztánban ért Földet két társával.

328 nap. Pontosan ennyit töltött a világűrben – a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén – a NASA űrhajósa, Christina Koch, aki küldetése során több rekordot is felállított. Koch csütörtökön ért Földet, a visszatérés sikeres volt.

Koch a maga 328 napos küldetésével a második legtöbb időt az űrben töltő űrhajóssá vált. Őt csak Scott Kelly előzi meg az amerikaiak között, aki 2015-16-ban összesen 340 napig tartózkodott a Nemzetközi Űrállomáson. A nők között viszont övé az elsőség, a korábbi rekorder a szintén a NASA kötelékében szolgáló Peggy Whitson volt, aki 2017-ben 289 napot húzott le az ISS-en.

NASA

Koch nevéhez azonban nemcsak ez a rekord fűződik: Jessica Meir űrhajóssal közösen ők hajtották végre az első olyan űrsétát, amelyben csak nők vettek részt. Az októberi küldetés során az állomás akkumulátorait cserélték ki.

Koch az európai Luca Parmitanóval – aki nemrég megsütötte az első csokis kekszet az űrben –, valamint az orosz Alexander Szkvorcovval együtt landolt a Földön. A Szojuz MS-13 fedélzetén Kazahsztánban szálltak le, ahonnan egy orvosi létesítménybe vitték őket, hogy elvégezzék az ilyenkor szükséges vizsgálatokat és beavatkozásokat.

A NASA űrhajósa a küldetése 328 napja alatt 5248 alkalommal kerülte meg a Földet az ISS fedélzetén, amivel összesen 223,7 millió kilométert tett meg. Ebből nagyjából 291-szer jönne ki a Föld-Hold-Föld utazás. Munkája során több mint 210 kísérletet végzett el, miközben ő maga is kísérlet volt, a NASA ugyanis megfigyelte, miként reagál a szervezet, ha sokáig van az űrben.

Koch visszatéréséről időközben videó készült:

 Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.