Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát
9 perc
2024.11.30. 06:00
2024.11.30. 13:59
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
A 15 legnagyobb európai NATO-tagországnak meg kellene dupláznia – évi 340 milliárd dollárról nagyjából 720 milliárd dollárra kellene növelnie – védelmi kiadásait, hogy határt tudjanak szabni Oroszország ukrajnai agressziójának, ha Donald Trump januárban kezdődő elnöksége alatt leállna az amerikai támogatás – állítja a Bloomberg Intelligence egy jelentése.
A kiadásokat akkor is így kellene növelni, ha Donald Trump – ígéretéhez híven – gyorsan „békét” teremt. Egy olyan megállapodás ugyanis, amely nem ad megfelelő biztonsági garanciákat Ukrajna számára, végső soron egyet jelentene a teljes vereséggel, hiszen bizonytalan környezetben nem indulhatnának el az új beruházások, az ország újjáépítése, a társadalom csalódottsága és az országot elhagyó további tömegek pedig még az eddigieknél is nagyobb terhet okoznának Európának.
Ha egy oroszbarát bábkormány kerülne hatalomra Ukrajnában, az különösen nagy fenyegetést jelentene az ország nyugati szomszédjai számára, főleg hosszabb távon, ami ennek megfelelő pénzügyi ráfordítást igényelne. Készülni kellene ugyanis arra, hogy Vlagyimir Putyin megkísérelné visszaállítani Moszkva befolyási övezetét a volt szovjet térségben.
Az amerikai támogatások gyors elapadása esetén szinte elképzelhetetlen, hogy Nyugat-Európa egyedül tarthatná az ukrán frontot. Hiába közel tízszerese az EU gazdasági teljesítménye az oroszénak, ha jelenleg hiányoznak azok a hadiipari és katonai kapacitások, amelyek ezt a gazdasági fölényt az USA nélkül a harctéren is érvényesíteni tudnák. Az amerikai visszavonulás a vereséggel felérő békét hozhatná csak el, ami Washingtonnak sem lehet érdeke.
Összességében tehát elmondható, hogy
Európa számára nagyon-nagyon bonyolult lenne biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának az Egyesült Államok támogatása nélkül.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök kampányában többször is utalt rá, hogy lazítani fogja az Egyesült Államok biztonsági kapcsolatait Európával, sőt februárban egyenesen azt ígérte, hogy orosz támadás esetén nem fogja megvédeni azokat a NATO-tagállamokat, amelyek elmaradnak a vállalt katonai kiadásokkal. Ezzel gyakorlatilag megismételte első ciklusa idején tett fenyegetését, miszerint kilép a katonai szövetségből, ha az európai tagok nem növelik a kiadásokat.
Tíz év, mire az EU katonailag megerősödhet
Természetesen az ukrajnai orosz agresszió már 2014 óta ösztönzőleg hat a védelmi kiadások növelésére Európában, de a 2022-es teljes körű invázió óta ez a folyamat jelentősen felgyorsult.
A hidegháború vége óta eltelt évtizedek alulfinanszírozottsága után az ilyen mértékű újrafegyverkezés több mint 10 évig is eltarthat a kontinensen, hiszen jelentősen bővíteni kell a leépült hadiipari kapacitásokat, ami megfelelő anyagi támogatás mellett is sokáig tart. Jelenleg a kapacitáshiány miatt a vállalatok megrendelési hátralékai egyre nőnek, a repülőgépipari és védelmi ellátási láncok pedig már most is nagyon túlterheltek. A régió kisebb védelmi ipari bázisa tehát nem igazán képes ellátni mindazt, amire rövid- és középtávon szüksége van.
Holott sürgősen szüksége lenne harckocsikra, tüzérségi lövegekre és gyalogsági harcjárművekre a szárazföldi erők számára, valamint támogató repülőgépekre, például tankerekre, teherszállító és más katonai repülőgépekre.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnökének versenyképességi jelentése szerint az EU tagállamai „lassú agóniára” készülhetnek, ha nem cselekszenek gyorsan. A régió termelékenységét pedig az is növeli, ha bővíti ipari kapacitását a védelem területén.