Az indiai legfelsőbb bíróság kedden engedélyezte, hogy kísérleti jelleggel importálják a veszélyeztetett faj egyedeit Afrikából, kipróbálandó, hogy tudnak-e alkalmazkodni az ottani életfeltételekhez. Dzsairam Ravis volt környezetvédelmi miniszter szerint Namíbiából tervezik betelepíteni a gepárdokat.

A 20. század elején még mintegy 100 ezer gepárd élt Afrikában, a Közel-Keleten és Indiában. A vadon élő gepárdok számát napjainkban már csak 7100-ra becsülik, majdnem mind Afrikában él, csak Iránban található egy kicsiny, 50 fősre tehető populáció.

A gepárd az egyetlen nagyobb emlős, amely kihalt Indiában az ország függetlenné válása óta. A környezetvédelmi minisztérium már korábban is kérelmezte az engedélyt az újrahonosításra, de a legfelsőbb bíróság 2013-ban még elutasító határozatot hozott arra hivatkozva, hogy egyetlen tudományos kutatás sem ajánlja az újrahonosítást. A gepárdkérdés élénk vita tárgyát képezi az indiai szakemberek körében, akiknek egy része attól tart, hogy az újrahonosítására tett erőfeszítések más veszélyeztetett állatok védelmétől vonnak el erőforrásokat, míg az ellentábor a kihalás fenyegette gepárd hosszú távú fennmaradásának egyik lehetőségét látja újbóli indiai elterjesztésében.

[Az emberek okozzák a gepárd vesztét: a kihalás szélére került a világ egyik leggyorsabb állata]

Noha a gepárd akár 120 kilométeres óránkénti sebességre is képes, a leggyengébbnek számít a nagymacskák között, és a nála erősebb ragadozók (oroszlánok, párducok) által ritkán lakott, tágas térségekre van szüksége a fennmaradáshoz, hogy neki is jusson elegendő élelem. Éppen e szükségletük miatt a meglévő példányok 77 százaléka védett rezervátumokon kívül él, ahol viszont jobban ki vannak téve a jószágukat féltő farmerek fegyvereinek és általában az emberi tevékenység ártalmainak.

I. Akbar (Nagy Akbar) (1542-1605) mogul uralkodó feljegyzése szerint az ő idején még 10 ezer gepárd élt Indiában, őt állítólag több száz idomított példány kísérte el vadászataira. A világon elsőként Indiában, Dzsahángír mogul (Nagy Akbar fia) idején szaporították fogságban a gepárdot, amelyből a 19. századra csak néhány száz egyed maradt. A faj nagyjából a 20. század közepén halt ki a szubkontinensen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.