Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Alumíniummentesként hirdetik azt, ami alkoholt tartalmaz, és alkoholmentesként igyekeznek eladni azt, amiben alumínium van. A megbocsátható marketingfogások nyomán ki-ki azt fúj és ken a hóna alá, ami szimpatikusabb neki. De miért is lenne baj, ha alumínum kerül az izzadásgátlókba?
Az alumíniummal kapcsolatos aggodalom néhány tudományos publikációnak tulajdonítható. Kutatók azt vették észre, hogy emlőrákos nők mellében gyakran éppen a hónaljhoz közelebbi részen alakult ki tumor, abban pedig sok alumíniumot lehetett kimutatni. Logikus, hogy ez az alumíniumos izzadásgátlás eredménye. Erről leginkább Philippa Darbre brit biológus tanulmányait szokás idézni a 2000-es évek elejéről. Ugyanazokban az években Kris McGrath amerikai orvosprofesszor kiderítette, hogy emlőrákos nők körében gyakoribb volt az alumíniumos kozmetikum használata.
Logikusan hangzik mindez – de későbbi tanulmányok egészen más következtetésekre jutottak. Például arra, hogy a női keblekben történetesen a hónaljhoz közel amúgy is több az olyan mirigyszövet, amely hajlamos a rákra. Valamint kiderült, hogy a rákos szövetekben nemcsak alumíniumból, hanem más ásványi anyagokból is több halmozódik fel. E két dolog pedig a kozmetikumoktól függetlenül is igaz.
A termékre nyomtatott apró betűk elszánt olvasói, illetve a mérgezéses összeesküvés-elméletek hívei nyilván tudják, hogy létezik fluoridmentes fogkrém is. Akik viszont csak a fogszuvasodás elleni küzdelemre összpontosítanak, azok méltán csodálkozhatnak: miért hiányzik a pasztából a fogzománc egyetlen megbízható barátja?
Az alumíniummentes dezodorok és a fluoridmentes fogkrémek valódi hasznáról bővebben olvashat a friss HVG hetilap Tech + tudomány rovatában.
