Több dokumentum alapján azt állítja a The Washington Post, hogy a Huawei Észak-Koreával közösen hozhatta létre a Koryolink nevű mobilhálózatot a koreai rezsimben.
Amióta az Egyesült Államok embargót hirdetett a Huawei ellen, a cégnél valószínűleg többször is összeült a válságstáb, hogy miként lehetne tisztára mosni a vállalat nevét. Donald Trump bejelentése azonban – miszerint jelentősen felpuhítják az embargót – ismét az ő malmukra hajtotta a vizet, és az eladási számok hallatán is úgy tűnt, kezdenek megnyugodni a kedélyek. Könnyen lehet azonban, hogy mindez a szusszanás rövid életűnek bizonyul.
Frissítés: A Huawei hétfő kora délután közleményben reagált az értesülésekre.
A The Washington Post és a 38 North közösen készített jelentése szerint a kínai cég segített Észak-Koreának kiépíteni a Koryolink nevű rendszert. Ez egy rendkívül erős korlátozásokkal működő mobilhálózat, ami 2008-ban élesedett. A közzétett dokumentumok szerint a vállalat legalább nyolc éve dolgozik együtt különböző projekteken a szintén észak-koreai Panda International Information Technology nevű céggel. Az együttműködés akkor kezdődött, amikor 2006-ban Kim Dzsongil meglátogatta a Huawei főhadiszállását Kínában.
A beszámoló szerint a Huawei többek között az infrastruktúrát és a titkosítást biztosította, míg a Panda a szoftverekért felelt, valamint a Huawei-alkatrészek szállítását oldotta meg.
Mint kiderült, a Koryolink lehetőséget ad a felhasználók utáni kémkedésre, ám a rendszer bonyolultabb lehet, mint azt korábban gondolták. Miközben az ott élőket korlátozzák, az oda látogatók elől az intranetet és a helyi hívások kezdeményezését veszik el. Emellett a kormánytagok olyan titkosítást kaptak, amelyek biztosítják, hogy a beszélgetéseiket nem lehet lehallgatni. Hogy ez mennyire működik, azt állítólag a Huawei segítségével tesztelték.
Eközben ugyanakkor a kínaiak által beépített "kiskapuknak" köszönhetően állítólag mindenki mást le lehetett hallgatni, a hatóság pedig képes volt a hívásokat, a szöveges üzeneteket, az adatokat, de még a faxokat is "elfogni". A rendszernek összesen 2500 célpontot kellett tudnia szemmel tartani, de eredetileg 5000 célpontra méretezték. Hogy most mekkora, nem tudni, azt viszont igen, hogy azóta a nemkívánatos alkalmazásokat is blokkolni tudják, és bármikor készíthetnek egy pillanatképet a felhasználó mobiljának kijelzőjéről.
A Huawei a lapnak úgy nyilatkozott, hogy nincs üzleti érdekeltsége Észak-Koreában, ugyanakkor a cég ezt jelen időben fogalmazta meg. A Koryolinkhez elvileg a Huaweinek már nincs köze, helyette a ZTE által segített Kang Song hálózat él (2013 óta).
Ha kíváncsi a fejleményekre, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.