Eddig nem volt rá lehetőség, az amerikai Scott Kelly űrhajósnak köszönhetően azonban a NASA kutatói képesek voltak megvizsgálni, miként hat a hosszú űrutazás az emberi szervezetre.
A hosszú tartózkodás az űrben nem károsítja tartósan az asztronauták egészségét és testi állapotát – állapították meg a Scott Kelly asztronautával és ikertestvérével, Markkal végzett tanulmányban. A vizsgálat során két egypetéjű ikret (Scott és Mark Kelly) vizsgáltak: egyikük az űrben tartózkodott közel egy évig, másikuk nem. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó Scott Kelly azonban több kellemetlen testi hatásról is beszámolt.
Scott összesen 340 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerint a legnagyobb különbségek, melyek felmerültek a férfi űrben tartózkodása során, mint például a megváltozott génaktivitás, a misszió lezárultával megszűntek.
Összehasonlítva Scott egészségi állapotát az ez idő alatt a Földön tartózkodó, alig néhány perccel idősebb és szintén nyugállományú asztronauta testvérével, Markkal, a tudósok azt vizsgálták, hogyan hat az emberi testre a hosszú időn át tartó űrutazás. Ezek az ismeretek fontosak lehetnek a jövőben a Marsra tervezett, legénységgel kiegészített missziók számára.
Többek között a súlytalanság és a sugárzás hat az emberekre a világűrben. Azt egyelőre nem tudták a teljesen kideríteni, ezeknek pontosan milyen hatása van a testre, és milyen hosszan maradnak fenn a változások.
Scott Kelly visszatéréséről azt írta, úgy érezte magát utána, mint egy öreg ember: feldagadt lábaiban kegyetlen fájdalmat érzett, émelygett, úgy érezte, mintha égne a bőre.
A tanulmány szerint Scottnál megváltozott a génaktivitás a Földön lévő ikertestvéréhez képest. Különösen azoknak a géneknek változott meg a kifejeződése, melyek az immunrendszerrel állnak összefüggésben. A gének felépítése ugyanakkor változatlan maradt. A gének több mint 90 százalékának aktivitása hat hónapon belül visszaállt a misszió előtti szintre.
Megváltozott Scott Kelly szemgolyója, többek között megvastagodott egy ideg a retinájában. A szellemi teljesítőképesség is csökkent bizonyos területeken. Mindezek a változások azonban nem az űrben való tartózkodásra vezethetők vissza – írták a tanulmányában.
Hozzátették, az űrben ugyanúgy hat az influenza elleni oltás, mint a Földön, és a bélflóra sem változott erőteljesebben, mint ahogyan a Földön stresszes körülmények között történt volna.
A kutatás azonban nincs még lezárva. A sugárterheltség egy Mars-misszió során jóval nagyobb, mint az ISS-en való tartózkodáskor, így az egészségügyi következmények részben mások lehetnek. Ezt további kutatásokkal kell felderíteni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.