Űrutazás során az emberi test a súlytalanság állapotában van a Föld gravitációs vonzásának minimalizálódása miatt, ezt hívják mikrogravitációnak. Azt már korábban is tudták a tudósok, hogy ez a mikrogravitáció nagy hatással lehet az emberi sejtek fiziológiai funkcióira. A Kínai Katonai Orvostudományi Akadémia, a Csinghua Egyetem, a Sanghaji Műszaki Fizikai Intézet és a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai a 2017-ben útnak indított Tiencsou-1 űrmissziót használta arra, hogy megvizsgálja, miként befolyásolja egerek iPS-sejtjeinek átalakulását az űrkörnyezet. Az iPS-sejtek olyan pluripotens őssejtek, amelyeknek megvan a képessége arra, hogy más típusú sejtekké alakuljanak.

A kínai tudósok a Stem Cells and Development című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban bemutatták, hogy a földi gravitáció mellett, azonos környezetben lévő sejtkultúrákhoz képest az iPS-sejtek lényegesen gyorsabban alakulnak át az űrben. A differenciálódás négy nappal az űrhajó felbocsátása után kezdett gyorsulnia és 10 nappal később befejeződött, erős szívizomsejt-fejlődést mutatva.

A tudósok egy kamerával figyelt bioreaktort használtak az űrben a kutatás elvégzéséhez, illetve egy azzal teljesen megegyező bioreaktort normál gravitáció mellett a Földön. A szakértők szerint ez az első valós idejű képeket készítő kutatás, mely iPS-sejtekből származó szívizomsejtek differenciálódását vizsgálta az űrben, így különösen fontos, ritkán előkerülő információkkal szolgál.

A jövőben hasonló automatizált sejtkísérletek segíthetik az egyéni szívszövetek előállításának megvalósulását és gyógyszerek tesztelését űrutazás során.

A Tiencsou-1 teherszállító űrhajót 2017. április 20-án indították útnak, majd két nappal később összekapcsolódott a Föld körül keringő Tienkung-2 (Mennyei Palota) űrlaboratóriummal.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.