A déli égboltot szinte teljesen elfoglaló úgynevezett csillagfolyamot fedeztek fel a Bécsi Egyetem tudósai. A csillagfolyam viszonylag közel helyezkedik el, és legalább négyezer csillagból áll, melyek együtt mozognak az űrben kialakulásuk óta, vagyis mintegy egymilliárd éve.
A most felfedezett áramlat Földhöz való közelsége miatt lehetőséget nyújt a csillaghalmazok széthullásának tanulmányozására, a Tejútrendszer gravitációs mezőjének vizsgálatára, és a Naprendszeren kívüli, azonos korú bolygópopulációk megismerésére, mely utóbbi segítséget jelent a jövőbeli bolygókereső missziók során.
Galaxisunk, a Tejútrendszer különböző méretű és korú csillaghalmazok otthona. A galaktikus lemez csillaghalmazainak legtöbb csillaga a születése után gyorsan szétszóródik, mivel a halmaz nem tartalmaz elég csillagot ahhoz, hogy azok elegendő gravitációs potenciált hozzanak létre, vagy más szóval nem tartalmaz a halmaz elég kötőanyagot, mely összetartaná a csillagokat. Ugyanakkor a közvetlen szomszédságban is vannak olyan, elegendő csillagtömeggel rendelkező csillaghalmazok, amelyeknek tagjai több százmillió éven át egyben maradnak – magyarázta Stefan Meingast, az Astronomy & Astrophysics című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Kutatásaik során a szakértők az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű műholdját használták. A Gaián lévő műszerek precizitásának köszönhetően a szakértők a csillagok háromdimenziós mozgását is tudták mérni.
„A közeli áramlatok azonosítása olyan, mint tűt keresni a szénakazalban. A csillagászok hosszú ideje nézték a halmazt és néztek át rajta, hiszen az éjszakai égbolt nagy részét beborítja, de csak most realizálták, hogy ott van, hatalmas, és sokkolóan közel a Naphoz” – mondta Joao Alves társszerző, aki szerint az otthonunkhoz közeli dolgok felfedezése nagyon hasznos, mert nem túl halványak, nem túl elmosódottak a részletes vizsgálathoz. A tudós szavai szerint:
„Ez a csillagászok álma.”
A most felfedezett csillagáramlat mintegy egymilliárd éves lehet, így már négy teljes kört megtett a galaxis körül. Ez elegendő idő ahhoz, hogy áramlatszerű szerkezet alakuljon ki a Tejútrendszer lemezének gravitációs hatása következtében.
Ez az újonnan felfedezett, közeli rendszer kiválóan felhasználható gravitációs kutatásokhoz a galaxis tömegének megmérése céljából. Segíthet a kutatóknak annak megértésében, hogyan szerzik a galaxisok a csillagaikat, tesztelhetik a Tejútrendszer gravitációs mezejét, közelsége miatt pedig a bolygókereső missziók remek célpontja lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.