Sokat számít, mi után kutatunk a távoli exobolygókon, és akár még az is lehetséges, hogy olyat találunk, ahol az egykori földi élethez hasonló zajlik le épp.
Ki kellett bővítsék a látókörüket a Tulane Egyetem kutatói, hogy megfejtsék, mi is lehet a logika a 819 napos maja naptár mögött – most úgy gondolják, megtalálták a választ.
A Föld nem minden területe lakható, különösen ott, ahol rendkívül alacsony a hőmérséklet. Egy kutatócsoport szerint ez a helyzet sokat változhatna, de ahhoz egy másik planéta elmozdulására lenne szükség.
A vörös törpék körül keringő planéták félig víz-, félig kőzetbolygók.
Egy nemzetközi verseny keretében bárki nevet adhat az emberiség eddigi legfejlettebb teleszkópja, a James Webb által felfedezett planétáknak.
A Midjourney nevű platform gyorsan az internetezők kedvencévé vált, mert szinte bármilyen témából látványos képeket kreál.
A még ismert bolygókról is meg lehet állapítani olyat, ami korábban nem teljesen volt egyértelmű.
A ritka együttállás június 17. és 28. között volt látható. Majzik Lionel fényképén a Mars és a Szaturnusz is látszik.
A rendszer tőlünk 33 fényévre van. Eddig két kőzetbolygót találtak itt.
Egy elképesztően ritka együttállás lesz megfigyelhető a hónap végén: a Naprendszer összes bolygója látszani fog. A következőre 500 évet kell várni.
Június végén ritka bolygóegyüttállást lehet majd megfigyelni. Ezer éve nem történt hasonló, és aki lemarad, bánhatja: 2492-ben jön a következő.
A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.